2011. november 20.

Nők az európai parlamentekben

A nők közéleti szerepvállalásáról, egyenjogúsításukról és a női kvóta bevezetéséről gyakran vitatkoznak az Európai Parlamentben és az unió tagállamainak törvényhozásaiban is. E kérdésben legutóbb Lengyelországban történt előrelépés, november 8-án a szejm Ewa Kopacz személyében megválasztotta első női elnökét. A nők parlamenti szerepvállalásának múltja és jelene az MTVA-Sajtóadatbank összeállításában, az Interparlamentáris Unió (IPU) adatainak felhasználásával:

A női vezetők parlamenti szerepvállalását tekintve Ausztria játszott úttörő szerepet a világon. A II. világháború előtti időszakban ugyanis Ausztria volt az egyetlen ország, amely női házelnökkel büszkélkedhetett, miután 1927-ben Olga Rudel-Zeyneket választották meg a felsőház (Bundesrat) elnökévé.

23 évnek kellett eltelnie a következő női házelnök megválasztásáig, 1950-ben Dániában Ingeborg Hansen lett a felsőház (Landsting) elnöke. Egyúttal ő volt Dániában az utolsó felsőházi elnök is, mivel a dán parlamentet 1953-ban egykamarássá alakították. A világon harmadikként Magyarországon választottak női házelnököt, Vass Istvánné 1963-1967 között tevékenykedett az Országgyűlés elnökeként. (Magyarország második női házelnöke Szili Katalin volt, aki 2002-2009 között töltötte be a tisztet.)

2000-ig 47, 2011-ben 84 volt azoknak az országoknak a száma, ahol már legalább egyszer nő ült a házelnöki, illetve az alsóházi vagy a felsőházi elnöki székben. Az Európai Unió 27 tagállama közül ötben, Cipruson, Franciaországban, Portugáliában, Szlovákiában és Szlovéniában még sohasem állt nő a törvényhozás élén.


A HÍR FOLYTATÁSA >>

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...