2012. november 14.

Nők a vállalatok vezetőtestületeiben: a Bizottság javaslata szerint az elérendő cél 40%

A mai napon az Európai Bizottság megtette a szükséges lépést ahhoz, hogy áttörje az „üvegplafont”, amely továbbra is megakadályozza, hogy a tehetséges nők Európa legnagyobb vállalatainak vezető beosztásaiba kerüljenek. A Bizottság jogszabályjavaslatot terjesztett elő, azzal a céllal, hogy elérjék az alulreprezentált nem 40%-os arányát a tőzsdén jegyzett vállalatok vezetőtestületeinek ügyvezető feladatot ellátó tagjai között, a kis- és középvállalkozásokat kivéve. 

A vállalatok vezetőtestületeiben jelenleg az egyik nemhez tartozók vannak túlnyomó többségben: az igazgatótanácsok nem ügyvezető tagjainak 85%-a és az ügyvezető tagok 91,1%-a férfi, míg a nők ezekben csupán 15%-ban, illetve 8,9%-ban képviseltetik magukat. A heves nyilvános vita és néhány nemzeti és európai szintű önkéntes kezdeményezés ellenére az elmúlt években a helyzet nem változott jelentős mértékben: 2003 óta a vezetőtestületekben a nők aránya átlagosan csak évi 0,6 százalékponttal nőtt.

Ez az oka, amiért a Bizottság a mai napon uniós jogszabályra tesz javaslatot, amelynek az a célja, hogy meggyorsítsa az előrelépést a nemek megfelelőbb egyensúlyának elérésére az európai vállalatok vezetőtestületeiben. A jogszabályra Viviane Reding alelnök (a jogérvényesülésért, az alapvető jogokért és az uniós polgárságért felelős biztos), Antonio Tajani alelnök (ipar - és vállalkozáspolitikai biztos), Joaquín Almunia alelnök (versenypolitikáért felelős biztos), Olli Rehn alelnök (a gazdasági ügyekért és a monetáris politikáért felelős biztos), Michel Barnier (a belső piacért és a szolgáltatásokért felelős biztos), valamint Andor László (a foglalkoztatásért, a szociális ügyekért és a társadalmi befogadásért felelős biztos) tettek együttesen javaslatot.

A Bizottság ennek révén a mai napon választ ad az Európai Parlament felhívásaira, amely – többek között a 2011. július 6-i és 2012. március 13-i állásfoglalásaiban – elsöprő többséggel ismételten sürgette egy, a vállalatok vezetésében a nők és férfiak közötti egyenlőségről szóló jogszabály megalkotását.

A javasolt irányelv 40%-os célkitűzést határozott meg az alulreprezentált nem képviseletére vonatkozóan a tőzsdén jegyzett vállalatok nem ügyvezető feladatot ellátó igazgatói között. Azok a vállalatok, ahol az alulreprezentált nem képviselete alacsonyabb (kevesebb mint 40%) a nem ügyvezető feladatot ellátó igazgatók között, kötelesek lesznek az e pozíciókra történő kinevezéseket az egyes jelöltek képzettségének összehasonlító elemzése alapján, egyértelmű, a nemekre vonatkozóan semleges és félreérthetetlen kritériumok alkalmazásával végezni. Azonos képzettség esetén, az alulreprezentált nem részesül elsőbbségben. Az alulreprezentált nem legalább 40%-os arányának elérésére vonatkozó célkitűzést a nem ügyvezető pozíciók tekintetében 2020-ig, míg az állami vállalatoknak – amelyek felett a hatóságok meghatározó befolyást gyakorolnak – két évvel hamarabb, 2018-ig kell teljesíteniük. A javaslat várhatóan kb. 5 000 tőzsdén jegyzett vállalatra alkalmazandó az Európai Unió területén. Nem alkalmazandó azonban a kis- és középvállalatokra (a 250 munkavállalónál kevesebb személyt foglalkoztató vállalatok, valamint azok, amelyeknek a világon az éves forgalma nem haladja meg az 50 millió EUR-t) vagy a nem jegyzett vállalatokra.

José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke, kijelentette: „A mai napon az Európai Bizottság az irányelvre vonatkozó javaslatával válaszol az Európai Parlament és számos nemzeti parlament határozott hangú felhívására, amelyben uniós lépést sürgettek a nemek közötti egyensúly megteremtésére a vállalatok vezetőtestületeiben. A mai napon felkérjük a tőzsdén jegyzett nagyobb vállalatokat Európa-szerte, annak bizonyítására, hogy komolyan gondolják a nemek közötti egyenlőséget gazdasági döntéshozatal terén. Kezdeményezésemre, a Bizottság jelentősen megerősítette a nők jelenlétét a biztosok között, ahol jelenleg a biztosok egyharmada nő.”

Viviane Reding, az Európai Bizottság alelnöke, az uniós jogérvényesülési biztos hozzátette: „Az Európai Unió az elmúlt több mint 50 évben sikeresnek bizonyult a nemek közötti egyenlőség előmozdításában. Egy terület azonban még akad, ahol nem láttunk semmiféle előrelépést: a vállalatok vezetőtestületei. Belgium, Franciaország és Olaszország példája, amely országok a közelmúltban fogadták el jogszabályaikat, és az előrehaladás jelei máris kezdenek megmutatkozni, azt bizonyítja, hogy a határidőhöz kötött szabályozási intézkedések gyökeres változást érhetnek el. A Bizottság javaslata biztosítja, hogy a vezetőtestületek nem ügyvezető tagjainak kiválasztási folyamata során elsőbbséget kapnak a női jelöltek, feltéve hogy a nők alulreprezentáltak és a férfi jelöltekkel azonos képzettséggel rendelkeznek.”

“Hálával tartozom az Európai Parlament számos képviselőjének, akik fáradhatatlanul küzdöttek ezért az ügyért, és akik munkámat segítve nagyban hozzájárultak ahhoz, hogy ez a javaslat előterjesztésre kerülhetett.”

A lassú előrelépés széttagolt intézkedésekhez vezetett 11 tagállamban

Európa legnagyobb vállalatai esetében a vezetőtestületekben csak minden hetedik tag nő (13,7%). Ez csupán kismértékű javulás a 2010. évi 11,8%-hoz képest. Ilyen lassú ütem mellett azonban további 40 évig tartana, amíg egyáltalán a közelébe kerülnének a nemek közötti egyensúlynak a vezetőtestületekben (mindkét nem legalább 40%-ban képviselné magát).

Következésképpen, számos uniós tagállam megkezdte a vállalatok vezetőtestületeire vonatkozó különböző típusú jogszabály bevezetését. 11 tagállam (Belgium, Franciaország, Olaszország, Hollandia, Spanyolország, Portugália, Dánia, Finnország, Görögország, Ausztria és Szlovénia) jogi eszközöket vezetett be a nemek közötti egyensúly előmozdítása érdekében a vezetőtestületekben. Ezen országok közül nyolcban a jogszabályok kiterjednek az állami vállalatokra (lásd az országokra vonatkozó ismertetőt/specifikus áttekintést). Mindeközben további 11 uniós országban nincsenek sem önszabályozó intézkedések, sem hatályos jogszabályok. Ez a jogi széttagoltság azzal a kockázattal jár, hogy akadályozza az európai egységes piac működését, mivel a társasági jog különböző szabályozása és a nemek közötti egyensúllyal kapcsolatos jogszabályok nem teljesítésének szankciói nehézségeket okozhatnak a vállalkozásoknak, és visszatarthatják a vállalatokat a határon túli befektetéstől. A mai javaslat célja ezért egy uniós szintű keret létrehozása az ilyen pozitív intézkedésekre vonatkozó szabályok tekintetében.

A javaslat fő elemei:

Az irányelv azt a minimális célt tűzi ki, hogy 2020-ig a tőzsdén jegyzett vállalatok vezetőtestületeiben, 2018-ig pedig a tőzsdén jegyzett állami vállalatok vezetőtestületeiben a nem ügyvezető tagok között az alulreprezentált nem aránya elérje a 40%-ot.

A javaslat kiegészítő intézkedéséként magában foglal egy „flexi-kvótát”. A tőzsdén jegyzett vállalatokra vonatkozó azon kötelezettséget, hogy saját, egyedi, önszabályozási célokat tűzzenek ki mindkét nem képviseletére vonatkozóan az ügyvezető igazgatók körében, amelynek 2020-ig meg kell felelniük (vagy 2018-ig az állami vállalatok esetében). A vállalatoknak minden évben jelentést kell tenniük az elért haladásról.

A képzettség és az érdemek továbbra is kulcsfontosságú kritériumok a vezetőtestületi állások betöltésénél. Az irányelv megteremti avállalatirányítási követelmények minimális harmonizációját, így a kinevezési döntéseknek az objektív képzettségi kritériumokon kell alapulniuk.Beépített biztosítékok garantálják, hogy az alulreprezentált nem előléptetése nem lesz feltétel nélküli és automatikus. Az Európai Bíróság pozitív intézkedésekre vonatkozó ítélkezési gyakorlatával összhangban, előnyben kell részesíteni az azonos képzettséggel rendelkező, és az alulreprezentált nemhez tartozó személyeket, kivéve, ha az egyes jelöltekre vonatkozó valamennyi konkrét kritérium objektív mérlegelése a másik nemhez tartozó pályázó felé billenti a mérleget. Azok a tagállamok, amelyek már eddig is hatékony rendszerrel rendelkeztek, fenntarthatják azt, feltéve hogy rendszerük a javasolt rendszerrel azonos hatékonysággal éri el 2020-ig a nem-ügyvezető igazgatók körében az alulreprezentált nem 40%-os jelenlétére vonatkozó célt. A tagállamok továbbá szabadon választhatnak, hogy milyen, a javasolt rendszeren túlmutató intézkedéseket vezetnek be.

A tagállamoknak megfelelő és visszatartó erejű szankciókat kell előírniuk az irányelvet megsértő vállalatokra vonatkozóan.

A javaslat a szubszidiaritásra és az arányosság elvére vonatkozóan: A 40%-os célkitűzés a tőzsdén jegyzett vállalatokra alkalmazandó, gazdasági jelentőségük és nagyfokú ismertségük miatt. A javaslat nem alkalmazandó a kis- és középvállalatokra. A 40%-os célkitűzés a nem ügyvezető igazgatói pozíciókra vonatkozik. A szabályozás javításának elveivel összhangban az irányelv ideiglenes intézkedés, és 2028-banlejár.

„Ezen intézkedés célja, hogy gyorsan megteremtse a nemek közötti egyensúlyt az európai vállalatok vezetőtestületeiben. Nem lesz többé szükség rá, mihelyst sikerül haladást elérni ezen a területen,” tette hozzá Viviane Reding alelnök.

Előzmények

Az Európai Unió jogalkotási hatásköre a nemek közötti egyenlőséggel kapcsolatos kérdésekben 1957-re nyúlik vissza (lásd: SPEECH/12/702). A döntéshozatalban a nők és férfiak kiegyensúlyozott részvételének előmozdításáról szóló tanácsi ajánlások 1984-re és 1986-ra tekintenek vissza.Ezen felül az Európai Parlament számos állásfoglalásában felszólított uniós szintű jogilag kötelező erejű kvóták létrehozására.

José Manuel Barroso elnök és Reding alelnök 2010 márciusában kezdeményezte a nők chartájának létrehozását, amelynek egyik célja az egyenlőség előmozdítása a döntéshozatalban (lásd IP/10/237). A Bizottság e kötelezettségvállalások megvalósítása érdekében 2010 szeptemberében elfogadta a nők és férfiak közötti egyenlőségre vonatkozó stratégiát a következő öt évre szólóan (lásd: IP/10/1149 ésMEMO/10/430).

A Bizottság jelentése 2012 márciusában bemutatta, hogy jelenleg Unió-szerte a vállalatok vezetőtestületeiben az egyik nemhez tartozók vannak túlnyomó többségben. Nagy különbségek tapasztalhatóak az egyes országok között is, a legnagyobb vállalatok vezetőtestületeiben Finnországban a nők aránya 27%, Lettországban 26%, míg ugyanez az arány Máltán mindössze 3% és Cipruson 4%.

Európa vezetőtestületeiben a nemek közötti egyensúly javítása kapcsán elért fejlődés az elmúlt évben volt a legkiemelkedőbb, hosszú idő óta (1,9%-os növekedés 2010 októbere és 2012 januárja között, összehasonlítva a hosszú távú, évi 0,6%-os átlagos növekedéssel az elmúlt évtizedben). Ez a növekedés a Bizottság és az Európai Parlament felhívásainak (MEMO/11/487), valamint számos nemzeti jogalkotási kezdeményezésnek tulajdonítható. Általánosságban a változás továbbra is rendkívül lassú. A vezetőtestületekben elnöklő nők száma még csökkent is, 2012 januárjában 3,2% volt, míg 2010-ben még 3,4%.

A kézzelfogható eredmény inkább kivétel, mint szabály. Az előrelépés csak az olyan országokban látványos, amelyekben jogilag kötelező erejű jogszabályokat vezettek be a vállalatok vezetőtestületeire vonatkozóan. Franciaország, amely 2011 januárjában vezette be a jogszabályban rögzített kvótát, egymagában a 2010. október és 2012. január között az EU-szerte regisztrált összes növekedés több mint 40%-át adja.

2011 márciusában Viviane Reding, az EU jogérvényesülésért, az alapvető jogokért és az uniós polgárságért felelős biztosa, arra szólította fel az uniós tőzsdéken jegyzett vállalatokat, hogy önként vállalják a vezetőtestületekben a nők arányának növelését a nők vezetőtestületbeni arányának növelésére irányuló szándéknyilatkozat ('Women on the Board Pledge for Europe') (MEMO/11/124) aláírásával. A szándéknyilatkozat felhívta a vállalatokat, hogy kötelezzék el magukat a vezetőtestületekben lévő nők arányának 2015-ig 30%-kal, majd 2020-ig 40%-kal való növelése mellett. Egy év elteltével azonban Európa-szerte csupán 24 vállalat írta alá a szándéknyilatkozatot.

A Bizottság nyilvános konzultációt kezdeményezett (lásd: IP/12/213) az Európában bejegyzett vállalatok vezetőtestületeiben tapasztalható nemek közötti tartós egyensúlyhiány kezelésére irányuló, megfelelő intézkedések meghatározása érdekében. A számos választ követően a Bizottság értékelte a helyzet megoldására vonatkozó különböző szakpolitikai opciókat.

Egyre több tanulmány igazolja, hogy nemek aránya szempontjából kiegyensúlyozott vezetőtestületek potenciálisan képesek a vállalatok pénzügyi teljesítményének javítására. A női felsővezetők arányának növekedésével termelékenyebbé és innovatívabbá válhat a munkahelyi környezet, és növekedhet a vállalkozás általános teljesítménye. Ez főleg a sokszínűbb és kollektívebb gondolkodásnak tudható be, amely szélesebb körű perspektívát jelent és ezért hozzájárul a kiegyensúlyozottabb döntéshozatalhoz. Ráadásul a frissdiplomások 60%-a nő, de csak kevesen kerülnek be közülük a vállalatok felsővezetésébe. A vezető pozíciók megszerzésének lehetővé tétele ösztönzőleg hat a nőkre, hogy belépjenek a munkaerőpiacra és a foglalkoztatásban maradjanak, segítve ezáltal a női foglalkoztatási arány növelését. A nők nagyobb arányú foglalkoztatása elősegíti az Európa 2020 stratégia – az EU növekedési stratégiája – által kitűzött azon cél megvalósítását, hogy a 20 és 64 év közötti férfiak és nők foglalkoztatási rátáját 2020-ig 75%-ra növeljük.

Forrás: Europa Bizottság (sajtóközlemény)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...