Nőtárs Alapítvány - A nők társadalmi és gazdasági egyenlőségéért
A Nőtárs Alapítvány célja, hogy a társadalomban és a gazdaságban a gyakorlatban is megvalósuljon a nők egyenlősége tudatos, jól informált, gender-szemléletű nők és férfiak által.
Ha kérdésed, észrevételed, javaslatod van, írj emailt: info[kukac]notars.hu, vagy küldj üzenetet a honlap alján található Kapcsolatfelvételi űrlapon.

2011. november 25.

Is Iceland the best country for women?

An openly lesbian PM, affordable childcare and a formidable women's movement – Iceland may just be a feminist paradise

On a wet day in Reykjavik, the rain battering the fishing boats, the tourist shops and the young male artists with their improbable moustaches, Iceland's minister of industry, energy and tourism is explaining to me that the country needs to be "more badass" about the gender pay gap. The minister is Katrin Juliusdottir, a warm, attractive woman in her mid-30s, pregnant with twins. As she speaks, a hint of frustration enters her voice. Icelandic legislation supposedly guarantees equal pay for equal work, as in the UK, "so why don't we have more penalties?" she says. "Maybe we need to be even more badass when it comes to people breaking the rules."

We are sitting in Katrin's office (all Icelanders go by their first names), in an anonymous building a few hundred yards from Reykjavik harbour, and she is talking about women's rights with no-nonsense passion. Yes, of course she is a feminist; no, she wasn't in the country for the last major women's march, otherwise she would certainly have attended; yes, it's good that the current Icelandic cabinet has four women and six men, but it's not enough. She would like to see it reach the perfect 50/50. (The current UK cabinet is 86% male.) Following the disastrous collapse of the Icelandic banks in 2008, she says, the country "wants balance in our lives, and a big part of that is the balance between men and women."

Some would say this balance already exists in Iceland – that the country is, in fact, the closest the world has to a feminist paradise. For the last two years it has topped the World Economic Forum's report on equality between the sexes, and last month Newsweek named it the best place in the world for women. The Newsweek survey looked at health, education, economics, politics and justice, and found that in all areas, and the last one in particular, Iceland is about as good as it gets. The prime minister, Jóhanna Sigurdardóttir, tells me via email that she's proud of the survey's outcome, "and not only for women, [but because] we know that gender equality is one of the best indicators for the overall quality of societies."


A HÍR FOLYTATÁSA >>

2011. november 24.

Rendezvény - 1. Esélyháló workshop, 2011. december 5.

Ezúton tisztelettel meghívjuk az idén júniusi Esélyháló konferencián megalakult konzultációs és információs lista keretében szervezett ESÉLYTERVEK FELÜLNÉZETBEN CÍMŰ 1. ESÉLYHÁLÓ WORKSHOPRA. 

időpont: 2011. december 5. 13-16 óra
helyszín: Budapest Esély Központ: 1084 Budapest, Őr utca 5-7. (emeleti tárgyaló)


a workshop célja: a munkahelyi esélytervek elkészítésének illetve kötelező felülvizsgálatának segítése.

„Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. Törvény (63. § (4). bek), valamint az 1992. évi XXII. törvény – a Munka Törvénykönyve – (70/A. §) alapján az 50 főnél több munkavállalót foglalkoztató állami, illetve önkormányzati intézményeknek, valamint az állami, illetve önkormányzati többségi tulajdonban álló gazdasági társaságoknak esélyegyenlőségi tervet kell elfogadniuk.”

A Budapest Esély Nonprofit Kft. által szervezett workshop segítséget nyújt a munkáltatóknak, az önkormányzati intézményeknek készülő munkahelyi esélyterveik befejezéséhez, illetve a már elkészült esélyterveik kötelező felülvizsgálatában.

A workshop keretében rövid, az esélyterv készítéséről szóló felvezető után lehetőségük lesz feltenni a kérdéseiket, konzultálni szakértőinkkel a munkahelyi esélyterv szerkezetéről, készítéséről, felülvizsgálatának egyszerű és gyors módszereiről, és ötletet cserélni más munkáltatókkal az esélytervben alkalmazható olcsó és praktikus jó gyakorlatokról, a megvalósítás tapasztalatairól.

Ne feledje otthon intézménye munkahelyi esélyegyenlőségi tervét!

A workshop költsége:
  • 20 000.- Ft + áfa (szakképzési hozzájárulás terhére elszámolható)
  • A Főváros és kerületei illetve fenntartásukban lévő intézmények dolgozói számára térítésmentes: a Települési esélyegyenlőségi program megvalósítása keretében a Fővárosi Önkormányzat fizeti. 
Jelentkezés:
  • a workshopra az első 30 jelentkezést tudjuk elfogadni
  • a csatolt jelentkezési lap visszaküldésével 2011. december 1-ig jelentkezhet
  • jelentkezés és bővebb információ: Hargitai Dávid: hargitai@pestesely.hu

2011. november 23.

Egyedülálló nők gyermekvállalása


Napjainkban a tapasztalatok alapján egyre későbbre tolódik a nők gyermekvállalása. A jelenséghez az is hozzátartozik, hogy sokan a negyvenedik életévükhöz közeledve is azért vállalnak gyermeket, mert úgy érzik, hogy egyszerűen nem várhatnak tovább egyre hangosabban ketyegő biológiai órájuk miatt. A képet tovább árnyalja, hogy sokszor ez az időszak akkor következik be, amikor a nő egy válást követően egyedülálló, vagy akár már régóta nem talál olyan párkapcsolatot, amelyben úgy érezné, hogy biztonsággal szülhetne gyermeket. A jelenségről a Versys Clinics Humán Reprodukción Intézet szakembereit kérdeztük.

„Nagyon sokszor tapasztalom azt, hogy olyan egyedülálló nők keresnek fel engem, akik a 30-as éveik végén, vagy akár a 40-es éveik elején járnak. Ezek a nők általában sokszor megrémülve lépnek be a rendelőm ajtaján, hiszen azt tapasztalják, hogy az életükben karrier szempontjából már mindent elértek, ugyanakkor nincs párjuk, és a gyermekvállalásra már csak nagyon rövid idejük maradt. Ennek a jelenségnek a hátterében számos ok húzódhat, ami sok kérdést is felvet. Általában a közös munkát azzal kezdjük, hogy körbejárjuk, hogy miért alakult így az életük és mi az oka annak, hogy nem találtak még olyan partnert, akivel gyermeket tudtak volna vállalni? Ha ezekre a kérdésre választ találunk, akkor sokszor már magától megnyílik az út egy új párkapcsolat számára ” – számol be a jelenségről Dr. Süli Ágota pszichoterapeuta.


A HÍR FOLYTATÁSA >>

2011. november 22.

Áldozatábrázolás a médiában

Tudósítás a Media 2011 konferenciáról.
A beszélgetés apropóját az adta, hogy az elmúlt években számos bűnügyi eset médiareprezentációja váltott ki éles kritikát mind a szakma, mind a civil szervezetek körében. A szekció igyekezett körüljárni a különböző áldozattípusok megjelenítését a médiában. A résztvevők arra is keresték a választ, hogy milyen terjedelmű cikkben vagy riportban érdemes bemutatni az egyes eseteket. Egyáltalán, mikor van értelme az áldozatként való bemutatásnak, és mikor etikus az? Vajon jó-e az áldozatnak, hogy áldozati szerepbe kényszerítik, és szolgálja-e a társadalmi problémák jobb megértését az egy-egy esetből való általánosítás?

A kerekasztal-beszélgetés résztvevői:
  • Betlen Anna, közgazdász, emberjogi aktivista, MONA
  • Kecskeméti Dávid, fotóriporter, Blikk
  • Munk Veronika, újságíró, Index
  • Ónodi-Molnár Dóra, újságíró, Népszabadság
A résztvevők elsőként arra keresték a választ, hogy mi az áldozatbemutatás létjogosultsága, mi a média célja. Az egyes áldozattípusoknál mi a cikk vagy riport optimális hossza, és mekkora a hírértéke? Munk Veronika egy online újságnál dolgozik, ahol a terjedelem egyrészről nem annyira behatárolt, mint más típusú médiumoknál, viszont az emberek általában kevesebbet olvasnak a képernyőn. Úgy véli, hogy a jó cikknek minél több oldalról és minél részletesebben kifejtett írásnak kell lennie.

Ónodi-Molnár Dóra szerint a legfontosabb, hogy ne sérüljenek az áldozat jogai. Betlen Anna saját elmondása alapján a „másik oldalt” képviseli. Úgy vélte például, hogy az ORFK rendszeresen használ rövid híreiben olyan kifejezéseket, amelyek sértik az érintettek méltóságát. Kecskeméti Dávid a fotósok nézőpontját ismertette, ő úgy látja, hogy eleve el kell dönteni, hogy bemutassa-e egyáltalán az adott áldozatot. Az is lényeges, hogy élő, vagy esetleg már halott személyről van szó.

A HÍR FOLYTATÁSA >>

2011. november 21.

Rendezvény - A nők egyenjogúságáról kell beszélnünk még mindig, a 21. század elején, 2011. november 24.

Magyar „Fenntarthatósági Csúcs” II.
A gondolkodás-, értékrendváltás és cselekvés jegyében


2011. november 24. 14.00-17.30


5. szekció: Szegények és gazdagok. Esélyegyenlőség, egyenjogúság.Egészségügy és oktatás lemaradva!
...

Minden ember egyenjogú?

Facilitátor: Ruzsa Ágota, a Sol Intézet igazgatója


Dialógus: A nők egyenjogúságáról  kell beszélnünk még mindig, a 21. század elején. 

A dialógus vezérszónokai, hozzászólói:
  • - Rajnai Gitta, a „Nők a pályán” mozgalom szóvivője, 
  • - Ertsey Katalin, az LMP parlamenti képviselője. 
  • - Jó példa előadás: Keveházi Katalin a Jól-lét Közhasznú Alapítvány vezetője: Proaktív eszköz a nemek munkaerő-piaci esélyegyenlőségének elősegítésére. 
  • A közönség interaktív részvétele a beszélgetésben.
A HÍR FOLYTATÁSA >>

2011. november 20.

Nők az európai parlamentekben

A nők közéleti szerepvállalásáról, egyenjogúsításukról és a női kvóta bevezetéséről gyakran vitatkoznak az Európai Parlamentben és az unió tagállamainak törvényhozásaiban is. E kérdésben legutóbb Lengyelországban történt előrelépés, november 8-án a szejm Ewa Kopacz személyében megválasztotta első női elnökét. A nők parlamenti szerepvállalásának múltja és jelene az MTVA-Sajtóadatbank összeállításában, az Interparlamentáris Unió (IPU) adatainak felhasználásával:

A női vezetők parlamenti szerepvállalását tekintve Ausztria játszott úttörő szerepet a világon. A II. világháború előtti időszakban ugyanis Ausztria volt az egyetlen ország, amely női házelnökkel büszkélkedhetett, miután 1927-ben Olga Rudel-Zeyneket választották meg a felsőház (Bundesrat) elnökévé.

23 évnek kellett eltelnie a következő női házelnök megválasztásáig, 1950-ben Dániában Ingeborg Hansen lett a felsőház (Landsting) elnöke. Egyúttal ő volt Dániában az utolsó felsőházi elnök is, mivel a dán parlamentet 1953-ban egykamarássá alakították. A világon harmadikként Magyarországon választottak női házelnököt, Vass Istvánné 1963-1967 között tevékenykedett az Országgyűlés elnökeként. (Magyarország második női házelnöke Szili Katalin volt, aki 2002-2009 között töltötte be a tisztet.)

2000-ig 47, 2011-ben 84 volt azoknak az országoknak a száma, ahol már legalább egyszer nő ült a házelnöki, illetve az alsóházi vagy a felsőházi elnöki székben. Az Európai Unió 27 tagállama közül ötben, Cipruson, Franciaországban, Portugáliában, Szlovákiában és Szlovéniában még sohasem állt nő a törvényhozás élén.


A HÍR FOLYTATÁSA >>