Nőtárs Alapítvány - A nők társadalmi és gazdasági egyenlőségéért

A Nőtárs Alapítvány célja, hogy a társadalomban és a gazdaságban a gyakorlatban is megvalósuljon a nők egyenlősége tudatos, jól informált, gender-szemléletű nők és férfiak által.

Ha kérdésed, észrevételed, javaslatod van, írj emailt: info[kukac]notars.hu, vagy küldj üzenetet a honlap alján található Kapcsolatfelvételi űrlapon.

2011. november 30.

Szívesebben dolgozunk férfiakkal

"A férfiak népszerűbbek a munkahelyeken, legalábbis mindkét nem képviselői velük dolgoznak szívesebben. Nem csak kollégaként, hanem felettesként is előnyben részesítjük a férfiakat – derül ki a Randstad Workmonitor legfrissebb, magyarországi adataiból.

Férfiközpontú a munka világa Magyarországon – a Randstad Workmonitor legfrissebb adatai szerint a munkavállalók 61 százalékának az erősebb nem egyik képviselője a felettese. Igaz, a női válaszadók esetében valamelyest többségbe kerülnek a női vezetők (náluk csak 46 százalék a férfi felettesek aránya), mégis a hölgyek többsége kevésbé szívesen dolgozik azonos nemű vezetővel.

Mindkét nem képviselői közül egyaránt 48 százalék értett egyet azzal az állítással, hogy szívesebben dolgoznak férfi, mint női vezetővel. Azonban amikor az állítást megfordították, a nőknek már csak 23, a férfiaknak pedig csak 20 százaléka nyilatkozott úgy, hogy inkább egy hölgyet választana felettesének. A férfiak népszerűsége nem csak vezetőként, hanem kollégaként is nagyobb: az összes válaszadónak csak harmada dolgozik inkább nőkkel. A munkatársak nemét illetően a hölgyek sokkal válogatósabbak, náluk ugyanis 54 százalék választana férfi kollégát, és csak 27 százalék dolgozik szívesebben nőkkel. Az urak is a férfi kollégákat részesítik előnyben, de náluk kisebb az eltérés (41 százalék választana férfiakat és 33 százalék nőket).

Nem fontos a nemek egyenlő aránya?

Az eredmények alapján úgy tűnik, sem a munkavállalóknak, sem a munkaadóknak nem fontos az, hogy a férfiak és nők egyenlő arányban dolgozzanak egy munkahelyen. A munkaerő-közvetítéssel és -kölcsönzéssel foglalkozó Randstad felmérésében a válaszadóknak csak 27 százaléka értett egyet azzal az állítással, hogy a vállalat jobban teljesít, ha ugyanannyi férfi és női munkavállaló dolgozik egy csapatban. Ezzel párhuzamosan a megkérdezettek nagy többsége (80 százaléka) mondta, hogy ha új vezetőre van szükség, a munkaadó nem mérlegeli a férfiak és nők számát a menedzsmentben.

„A felmérés adatai és a tapasztalataink azt mutatják, hogy a munkaadóknak egyre kevésbé fontos a pályázó neme: azt választják, aki jobban teljesít és nagyobb szakmai tudással rendelkezik, függetlenül attól, hogy nő vagy férfi az illető. Ha egy nő pályázik egy vezetői állásra, és tökéletesen megfelel a feltételeknek, akkor általában felveszik és nem várják meg egy férfi jelentkezését” – mondta Sinka Edina, a Randstad Hungary operációs vezetője.

A felmérés hátteréről
A Randstad Workmonitor egy 29 országra kiterjedő felmérés, amely elsősorban a munkavállalói attitűdöket vizsgálja. A negyedévente végzett kutatás a globális és helyi trendek mellett egy-egy speciális témakört is vizsgál. A 2011. július 18. és augusztus 8. között felvett kérdéssor többek között a munkaadók és a munkavállalók preferenciáit vizsgálta a kollégák és a vezetők tekintetében. A felmérés során Magyarországon összesen 2835, legalább heti 24 órában fizetett alkalmazottként dolgozó, 18-65 éves munkavállaló válaszolt a kérdésekre."

Forrás: Randstad (sajtóanyag)

Fókuszban: a nemek bérkülönbsége

Egy nő húsz-huszonöt százalékkal kap kevesebb bért ugyanazért a munkáért, mint egy férfi. Minél magasabb pozícióba jut, a különbség annál nagyobb, akár a harmincöt százalékot is elérheti. Az ok meglepő: erről leginkább a nők maguk döntenek.

- Ha legközelebb jövök castingra, még a női fizetést is elfogadom - ironizál Csizmazia Zoltán.

A főváros tizenharmadik kerületi munkaügyi központjában vagyunk, itt vár sorára a férfi. Háromhavonta kell megjelennie.
- A nők munkahelyen kívül is dolgoznak, mégis kevesebbet kapnak. A világon mindenhol kialakult ez a hierarchikus rendszer. A hagyomány az hagyomány.

Az ötvenkét éves Csizmazia úr harmincöt évig dolgozott egy híradástechnikai cégnél, ahol jelentősek voltak a bérkülönbségek.
- A nők tranzisztorokat forrasztottak, a paneleket bízták rájuk, míg a vázkábelezést és a telepítést a férfiak kapták. Más típusú munka, a fizetésbeli eltérés ebből adódott. Ma is a nőknek adják a közszolgálati állásokat, a férfi pedig mehet építkezésre minimálbérért.

Arrébb baráti pár várakozik.

- A fizetés attól függ, melyiknek milyen iskolája van. Én ismerek olyat, ahol a nő többet keres, mint a férfi -  tudjuk meg Babér Józseftől. - A nők dolga a család ellátása. Az asszony ősidők óta a gyerekkel foglalkozik. Ha akar dolgozni, megteheti. De mivel ott az a "kis" kötelesség, kevesebb ideje marad munkára, kevesebbet is fog keresni - osztja meg Babér úr az örök igazságot.

A HÍR FOLYTATÁSA >>

2011. november 29.

Lovas Ildikó regénye, A kis kavics nyerte el a 2011-es Rotary Irodalmi Díjat

Lovas Ildikó regénye, A kis kavics nyerte el idén a nyolc zsűritag összesített szavazata alapján - a RID kuratóriumának egyetértésével - a 2011-es Rotary Irodalmi Díjat. A díjra nominált három jelentős alkotás* közül – a Kuratórium indoklása szerint – „A kis kavics” sugallja leginkább a Rotary alapeszméjét: a humanista értékek szembesítését történelmi-, társadalmi- és egyéni-sorshelyzetekkel. 

Sumonyi Zoltán, költő, író, a Magyar PEN Club, s a Rotary Irodalmi Díj Kuratórium elnökének szavai szerint, természetesen, egy jó regény soha nem manifesztum, nem kiáltványban fogalmazza meg a humanista kérdésfelvetéseket. Lovas Ildikó regényében két nő – Kozma Léni, szingli vidéki tanárnő és Leni Riefenstahl, a hitleri propagandagépezet filmrendezője – bevallva-bevallatlanul, azzal magyarázza sorsának alakulását, hogy ő csak egy kis kavics a jelen monoton, vagy a történelem csattogó fogaskerekei között. Megakasztani nem tudja a forgásukat, ha közéjük kerül, szétmorzsolják; így legjobb, ha saját biztonsága érdekében ügyesen pattog közöttük. De lehet-e, és meddig lehet ezzel védekezni? Az író nem ad választ ezekre a kérdésekre, nem is feladata. Az író csak kérdez. A választ kinek-kinek, magának kell megadnia.


Lovas Ildikó: A kis kavics Regény (Kalligram )

A regény két főszereplője Kozma Léni, a szabadkai tanárnő és Leni Riefenstahl, a hitleri propaganda-gépezet tehetséges dokumentumfilm rendezője, a „két kis kavics”, ahogy magukat nevezik, nevezték. De valóban kis kavicsok vagyunk-e a történelem fogaskerekei között, s ha igen, akkor meg tudjuk-e akasztani a kerekek forgását, vagy összemorzsolódunk közöttük? Talán ez a fő kérdése a regénynek, de még több érdekes kérdést is fölvet: a negyvenfelé közeledő szingli nő helyzete egy vidéki kisváros tanári karában, vagy, hogy gyilkosság áldozata-e az iskola padlásán talált hulla, vagy öngyilkosság történt? Lovas Ildikó korábbi, Spanyol menyasszony c. regénye már az első Rotary Irodalmi Díj 8-as listáján is szerepelt 2008-ban.

Forrás: Rotary (sajtóanyag)

2011. november 28.

Nők, szőnyegek, háziipar, 2012. augusztus 26-ig

Egyes paraszti közösségekben a gyapjúszőnyegek a női kelengye kiemelkedő darabjai voltak, melyeket a tisztaszobában a vetett ágyra, az asztalra terítettek; velük az alkalom ünnepélyességét hangsúlyozták, családi fotókon háttérként szolgáltak. A 19. század harmadik harmadában tudósok és politikusok figyeltek fel a népművészet más alkotásai mellett a szövött szőnyegekre is - felfedezve bennük az esztétikai értéket, és meglátva a paraszti, női munka integrációs lehetőségét is.


A Néprajzi Múzeum kiállítása, amely a Felemelő évszázad elnevezésű országos programsorozathoz kapcsolódik, a paraszti háztartásokban készített szőnyegeket a 19. század vége háziipari törekvéseinek tükrében, azzal együtt mutatja be. Egész Európában háziipari intézkedések segítették, hogy a nők kézimunkájuk révén keresethez jussanak, kiemelkedjenek a szegénységből (tanműhelyek, tanfolyamok alapítása, szövőszékek kiosztása, mintalapok terjesztése, kiállítások és bazárok szervezése). A kiállítás az Osztrák-Magyar Monarchia egészét átható integrációs törekvéseket annak soknemzetiségű gazdagságában mutatja be: így a máramarosi román, bánáti és bácskai szerb, román, sokác és bolgár szőnyegek mellett megjelennek a székely és bukovinai székely úgynevezett festékes szőnyegek is, érdekesen mutatva a tárgyak sokszínűségét, a technikai és funkcionális azonosságokat és különbségeket.

A kiállítás a Néprajzi Múzeum gazdag gyűjteményéből válogatva mutatja be a 19. század tárgyi örökségét, de mutatja az örökség összegyűjtésének folyamatát és az újabb átgondolásokat, újabb alkalmazásokat is - a kiállítás Ardai Ildikó iparművésznő szőnyegeivel zárul. A tárlat alapvetően nőkkel kapcsolatos társadalom- és ipartörténeti folyamatokat mutat be, érintve a 19. századtól megváltozó női szerepeket, a női munka gazdasági integrációjára tett kísérleteket.

Alapvetően nők által készített tárgyak jelennek meg a tárlaton. A kiállítás látványtervezője és rendezői szintén nők, és fontos célközönségét is a mai nők alkotják. Számukra különösen vonzó a tárlat, ha érdeklődnek a női sorsok, tárgyak, történetek iránt.


A HÍR FOLYTATÁSA >>

2011. november 27.

Új marketing és kommunikációs igazgató a TV2-nél

B. Csejtei Ildikó végzi a jövőben a TV2 marketing és kommunikációs igazgatóság irányítását. Az új igazgató felel a továbbiakban a csatorna teljes on-air és off-air kommunikációjáért, a PR csoport, a marketing csoport, a promo és grafikai csoport irányításáért. 

B. Csejtei Ildikó 2007 óta a Hungaropharma Zrt. üzletfejlesztési és marketing vezetői pozícióját töltötte be, ahol a B2B feladatokat ellátó Marketing Osztály és a Gyöngy Patikák franchise rendszert üzemeltető és B2C kommunikációt végző Üzletfejlesztési és Kommunikációs Osztály irányításáért felelt.

Ezt megelőzően 2000-2007 között a Sanoma Budapest Zrt.-nél dolgozott marketing és PR igazgatóként, 1997-2000 között pedig az ÁB-AEGON Biztosító Zrt.-nél látta el ugyanezt a feladatkört.

A szakember kilenc éven keresztül volt tagja a Magyar Reklámszövetség Elnökségének, és 2002 óta állandó zsűritagja az IAA (Nemzetközi Reklámszövetség) Magyarországi Tagozata által kiírt kampányhatékonysági pályázat (EFFIE) elbíráló testületének

A HÍR FOLYTATÁSA >>