Nőtárs Alapítvány - A nők társadalmi és gazdasági egyenlőségéért
A Nőtárs Alapítvány célja, hogy a társadalomban és a gazdaságban a gyakorlatban is megvalósuljon a nők egyenlősége tudatos, jól informált, gender-szemléletű nők és férfiak által.
Ha kérdésed, észrevételed, javaslatod van, írj emailt: hello[kukac]notars.hu, vagy küldj üzenetet a honlap alján található Kapcsolatfelvételi űrlapon.

2012. szeptember 8.

Polgár Judit a CNN honlapján

A kétszeres olimpiai bajnok magyar sakkozó, Polgár Judit szerepel a CNN amerikai hírcsatorna honlapjának címoldalán, az európai aloldalon.

"Polgár Judit, a sakkcsoda, aki saját játékukban győzi le a férfiakat" - ezzel a címmel közöl hosszú anyagot a CNN hírportálja a magyar nagymesterről, kiemelve: 23 éve megszakítás nélkül ő a legjobb női sakkozó a világon.

A cikk beszámol arról, hogy bár Polgár Judit az egyetlen nő a férfiak világranglistájának első 100 helyezettje között, sosem nyert világbajnoki címet a nők között. 14 éves kora óta ugyanis - akkor már két női olimpiai bajnoki címmel a birtokában - csak férfiakkal versenyez. 

"Nincs problémám más nőkkel - idézi a honlap Polgárt, akit egy amerikai oktatási oldal, a Superscholar augusztusban a világ tíz legintelligensebb embere közé sorolt. - De ha ellenük mérkőznék, nagy lenne a szakadék köztünk." 

"Azért kezdtem férfiak ellen játszani, mert nagy kihívás, és a kezdetektől az volt a célom, hogy abszolút világbajnok legyek" - mondta a 36 éves sakkozó, aki 15 éves korában a legfiatalabb nemzetközi nagymester lett, a világbajnok amerikai Bobby Fischertől átvéve ezt a dicsőséget. 

Polgár Judit jelenleg az isztambuli sakkolimpián szerepel a magyar férfi együttes tagjaként Lékó Péterrel, Almási Zoltánnal, Berkes Ferenccel és Balogh Csabával.

Forrás: MTI

2012. szeptember 7.

Elbukhat Brüsszel kezdeményezése a női kvóta bevezetésére

A tagállami ellenállás miatt elbukhat az Európai Bizottság (EB) kezdeményezése, hogy vezessenek be női kvótát a gazdaságban – írták német lapok szerdán. A beszámolók alapján tíz tagállam, köztük Magyarország ellenzi az EB tervét, amely szerint a tőzsdén jegyzett nagyobb cégeket törvénnyel kell kötelezni arra, hogy 2020-ig emeljék a nők arányát a felügyelőbizottságban 40 százalékra. A bizottsági javaslatról minősített többséggel kell dönteni, az ellenzők pedig úgynevezett blokkoló kisebbséggel rendelkeznek, így megakadályozhatják a javaslat elfogadását.

A tervet elutasító tagországok szerint először meg kell vizsgálni, hogy a javasolt módszer – a törvényi előírás – valóban alkalmas-e a női arány emelésére a gazdasági vezető pozíciókban. A tízek egy közös levélben fejtik ki fenntartásaikat José Manuel Barroso bizottsági elnöknek és Viviane Reding igazságügyi biztosnak.

A Frankfurter Allgemeine Zeitung szerint az eljárás szokatlan, hiszen a bizottság még nem is terjesztette elő a javaslatot hivatalosan. A Süddeutsche Zeitung szerint a tagállami ellenállás annyira heves, hogy a javaslat gyakorlatilag már el is bukott. A gazdasági szereplők számára kötelező női kvóta intézményét mindenekelőtt Nagy-Britannia ellenzi. A javaslat elutasítására irányuló londoni kezdeményezéshez csatlakozott Bulgária, Csehország, Dánia, Hollandia, Litvánia, Magyarország, Málta, Svédország és Szlovénia.

A bizottság évek óta próbálja elérni, hogy több nő jusson vezető álláshoz a gazdaságban, de törekvése eddig nem hozott számottevő eredményt, a női kvóta intézményét pedig sokan kifogásolták, és önkéntes alapon igen kevés cégnél vezették be. A bizottság az új javaslatban figyelembe vette a bírálatokat, ennek jele, hogy a kvóta bevezetését csak a felügyelőbizottságban tenné kötelezővé, az igazgató testületekben pedig nem, és a 250-nél kevesebb embert foglalkoztató, illetve évi 50 millió eurónál kevesebb árbevétellel rendelkező tőzsdei vállalatokat nem kötelezné a női kvóta bevezetésére, hogy megkímélje őket az intézkedés költségeitől.

Forrás: MTI

Keressük 2012 Aranyanyujait!

A tavalyi nagy sikerű indulás után idén is meghirdetjük a Richter Aranyanyu Díjat, melynek célja az egészségügyben és a pedagógusként dolgozó nők munkájának elismerése. Ők azok a köztünk élő hősnők, akik nap mint nap gondoskodnak rólunk, családjainkról és közösségeinkről. A Richter Gedeon Nyrt. és a Terézanyu Klub által alapított díjat és az azzal járó 200 ezer forintos pénzjutalmat idén hat nőnek adjuk át.

Hogyan választjuk ki az Aranyanyukat?

Bárki ajánlhat Aranyanyu-jelöltet honlapunkon orvosnő, pedagógusnő vagy egészségügyi szakdolgozó kategóriában október 10-ig. A jelölők dolga egyszerű: egy személyes élmény leírásával kell bemutatniuk az általuk hősnőnek tartott pedagógust, orvosnőt vagy egészségügyi dolgozót, a történetben meg kell jelennie az elismerésre ajánlott Aranyanyu odaadásának, személyiségének, hivatása melletti elkötelezettségének. Az írás hossza maximum 2000 karakter lehet.

Kik kapják meg a Richter Aranyanyu Díjat?

A beérkezett jelölésekből kategóriánként 4, azaz összesen 12 döntős Aranyanyut választunk ki, közülük zsűrink választja ki az idei díjazottakat, illetve a közönség is szavazhat majd kedvencére az interneten. A zsűri tagjai: Nagy Tímea kétszeres olimpiai bajnok párbajtőrvívó, Dr. Gyarmati Andrea olimpikon, Kriston Andrea, az Intimtorna módszer kidolgozója, Beke Zsuzsa, a Richter Gedeon Nyrt. kommunikációs vezetője, és idén kibővült a csapat Dobó Kata színésznővel is.

Jelölj Te is Aranyanyut! Találjuk meg együtt a köztünk élő hősnőket!

2012. szeptember 3.

Külügyminisztérium: elsősorban a vállalatok, és nem az állam feladata a nők arányának emelése a vezető testületekben

Magyarország nem támogatja, hogy kötelező érvényű uniós szabályozással, kvóták megállapításával javítsák a nők arányát a tőzsdén jegyzett vállalatok igazgatótanácsaiban, hiszen ez elsősorban a vállalatok, és nem az állam feladata lenne - nyilatkozta Kaleta Gábor, a Külügyminisztérium sajtófőnöke az MTI-nek.

    Az MTI azzal kapcsolatban kereste meg a tárcát, hogy szerdán német lapok azt írták, a tagállami ellenállás miatt elbukhat az Európai Bizottság  kezdeményezése, hogy vezessenek be női kvótát a gazdaságban. A beszámolók alapján tíz tagállam - köztük Magyarország - ellenzi a bizottság tervét, amely szerint a tőzsdén jegyzett nagyobb cégeket törvénnyel kell kötelezni arra, hogy igazgatótanácsaikban emeljék a nők arányát 40 százalékra 2020-ig. A bizottsági javaslatról minősített többséggel kell dönteni, az ellenzők pedig úgynevezett blokkoló kisebbséggel rendelkeznek, így megakadályozhatják a javaslat elfogadását.

    Kaleta Gábor hangsúlyozta, Magyarország komoly jelentőséget tulajdonít a nők egyenjogúságának, fontosnak tartja alulreprezentáltságuk javítását a vezető testületekben, ez azonban elsősorban a vállalatok feladata. Bármilyen kormányzati intézkedés inkább csak ösztönző, kiegészítő jellegű lehet - tette hozzá.
    Úgy fogalmazott, a direkt beavatkozás, a kvóta bevezetése várhatóan nem hozna átütő eredményt, sőt, konfliktusokat hordozhat magában. A közvetlen beavatkozás csak kiragadott, szimbolikus területeket érint a tervezetben, de ez az igazi probléma megoldásához, vagyis a nőket érintő többletterhek méltányolásához és ezek arányos elosztásához alig visz közelebb - vélekedett.

    Rámutatott, területenként és iparáganként eltérő a férfiak és a nők aránya, természetes, hogy bizonyos szakmák népszerűbbek a férfiak körében, míg másokat a nők részesítenek előnyben. Ugyanakkor az bizonyos, hogy jelenleg nem tükröződik a nemek aránya a vezető testületekben - közölte Kaleta Gábor.
    A bizottság javaslatának célja, hogy a tőzsdén jegyzett cégek igazgatótanácsaiban a női tagjainak aránya 40 százalékra emelkedjen. A célt nem teljesítő vállalatokra kiróható büntetést a tagállamoknak kell meghatározniuk, ami adminisztratív bírságtól a tagállami költségvetésből fizethető juttatások letiltásán át a kinevezés megsemmisítéséig terjed.

    A kötelező női kvóta intézményét mindenekelőtt Nagy-Britannia ellenzi. A javaslat elutasítására irányuló londoni kezdeményezéshez csatlakozott Bulgária, Csehország, Dánia, Hollandia, Litvánia, Magyarország, Málta, Svédország és Szlovénia.

    A tőzsdén jegyzett cégek igazgatóságaiban Franciaország, Spanyolország, Olaszország és Hollandia már most is tart fenn női kvótát.

    A tervezetnek vélhetően a bizottságon belül is komoly ellenzéke van. Ennek ellenére Viviane Reding igazságügyi biztos kiemelten kezeli a kérdést, így nehéz lesz a tervezet megakadályozása.

Forrás: MTI

Brüsszel női kvóta bevezetését javasolja a gazdaságban

Az Európai Bizottság (EB) női kvóta bevezetését javasolja a gazdaságban, a brüsszeli terv szerint a tőzsdén jegyzett nagyobb cégek felügyelőbizottságában 40 százalékra kell emelni a nők arányát 2020-ig - írta a Welt am Sonntag című vasárnapi német lap.

Viviane Reding igazságügyért felelős biztos az idén ősszel terjeszti elő a javaslatot, amely szerint a tagállamokban törvénnyel kell kötelezni a nagyobb tőzsdei cégeket a női kvóta bevezetésére. Azok a vállalatok, amelyek az évtized végére nem teljesítik az előírást, pénzbüntetésre és az állami támogatások megvonására számíthatnak, és kizárhatják őket a közbeszerzési pályázatokból - írta a német lap.

A bizottság évek óta próbálja elérni, hogy több nő jusson vezető állásba a gazdaságban, de törekvése eddig nem hozott számottevő eredményt, a női kvóta intézményét pedig sokan kifogásolták, és önkéntes alapon igen kevés cégnél vezették be. A bizottság az új javaslatban figyelembe vette a bírálatokat, ennek jele, hogy a kvóta bevezetését csak a felügyelőbizottságban tenné kötelezővé, az igazgató testületekben pedig nem, és a 250-nél kevesebb embert foglalkoztató, illetve évi 50 millió eurónál kevesebb árbevétellel rendelkező tőzsdei vállalatokat nem kötelezné a női kvóta bevezetésére, hogy megkímélje őket az intézkedés költségeitől.

Az EB igyekszik biztosítani, hogy a női kvóta ne a férfiak negatív diszkriminációja, hanem a nők előnyös megkülönböztetése legyen. A javaslat szerint nem elég csupán nőnek lenni ahhoz, hogy valaki egy férfi elől megszerezzen egy felügyelőbizottsági helyet, egy nő és egy férfi pályázó közül csak akkor szerez előnyt a nő, ha képzettségét, szakmai gyakorlatát tekintve legalább annyira alkalmas a pozíció betöltésére, mint a férfi jelentkező. A szabályba beépítenének továbbá egy úgynevezett rugalmassági záradékot, amely szerint meghatározott esetekben mégis a férfi pályázó kaphatja meg az állást. 

A bizottság szerint a tagállami kormányoknak jó példát kell mutatni a gazdaság szereplőinek, a többségében állami tulajdonú cégeknél ezért nem 2020-ra, hanem már 2018-ra el kellene érni a 40 százalékos női arányt a felügyelőbizottságban - írta a Welt am Sonntag. 

A bizottságnak a javaslathoz meg kell szerezni az Európai Parlament és az Európai Tanács - a tagországok állam és kormányfőinek testülete - hozzájárulását.

Forrás: MTI