A március 8-ai nemzetközi nőnap alkalmából az Európai Parlament megbízásából külön felmérés készült az európai nők körében arról, hogy a világjárvány milyen hatást gyakorolt életük különböző aspektusaira. A felmérés azt tárta fel, hogy mind személyes, mind szakmai téren súlyos ára volt a világjárványnak. A nőkkel szemben elkövetett erőszakos cselekmények száma ugrásszerűen megnőtt. A járvány gazdasági és pénzügyi következményei A válaszadók 38 százaléka nyilatkozott úgy, hogy a járvány kedvezőtlen hatással volt a jövedelmére .  Az arányt tekintve a skála két végén Görögországot (60 százalék) és  Dániát (19 százalék) találjuk,  Magyarországon a válaszadók 44 százaléka érezte úgy, hogy kevesebb bevételből él a járvány miatt.  A megkérdezett nők 44 százaléka szerint a járvány miatt a munka és a magánélet egyensúlya is felborult.  A nők több mint fele tapasztalta ezt Cipruson (68 százalék),  Görögországban (59 százalék),  Máltán (58 százalék),  Luxemburgban (56 százalék),  Olaszországban

A határon átnyúló nonprofit szervezetekre vonatkozó közös szabályzás létfontosságú lenne a páneurópai civil társadalom szempontjából A képviselők minden, a civil társadalom politikai alapú korlátozására tett kísérletet elítélnek Az egyesületeknek és nonprofit szervezeteknek nincs uniós szintű, közös jogállása, szemben a kereskedelmi vállalkozásokkal A nonprofit szervezetek jogállásának Unió-szerte történő harmonizálásáról és az európai egyesület statútumának létrehozásáról fogadtak el ajánlásokat az európai képviselők. Az Európai Parlament egy sor jogalkotási ajánlást fogadott el, amelyek mind az európai nonprofit szervezetek jogi helyzetének harmonizálását és megerősítését célozzák. Az ajánlások megvalósulásával a nonprofit szervezetek profitorientált társaikkal egyenlő jogokat élveznének. A nonprofit szervezetek (azaz például egyesületek, jótékonysági szervezetek, alapítványok és hasonló szervezetek) alapvető feladatot látnak el a polgárok és a civil társadalom érdekeinek képviselete

Az Európai Parlament elfogadta a Jogi Bizottságának (JURI) indítványát a határokon átnyúló európai egyesületek és nonprofit szervezetek alapítására -  2022. február 17-én .  A 2022. évi állásfoglalás 35 év után követi az Európai Parlamentnek az Európai Közösségekben működő nonprofit egyesületekről szóló - 1987. március 13. - állásfoglalását, melyben hangsúlyozta, hogy megfelelő európai rendeletet kell elfogadni az európai nonprofit szervezetekre vonatkozóan.  Néhány fontos gondolat az Európai Parlament 2022. évi állásfoglalása bevezetőjéből 1.) Az Emberi Jogok Európai Bírósága elismerte, hogy az egyesülés szabadsága nemcsak az egyesület létrehozásának és megszüntetésének lehetőségét foglalja magában, hanem annak lehetőségét is az egyesület számára, hogy a köztes időszakban tevékenykedhessen. 2.) A nonprofit szervezetek alapvető szerepet játszanak a polgárok és a civil társadalom érdekeinek képviseletében , többek között azáltal, hogy  szolgáltatásokat nyújtanak a szociális ágazat gyak

Az Európai Parlament 2019. január 15-i állásfoglalása a nemek közötti egyenlőség Európai Parlamenten belüli érvényesítéséről. RÉSZLETEK  az Európai Unió népessége fele részben nőkből, fele részben pedig férfiakból áll, az Európai Parlament összetétele azonban a nők nagymértékű alulreprezentáltságát mutatja,  az európai parlamenti képviselők csupán 36,1%-a nő mivel ezt az aránytalanságot a Parlament Elnökségének összetétele is tükrözi, amely 7 nőből és 13 férfiból áll  a nemek közötti kiegyensúlyozott képviselet és a sokféleség a Parlament szerveiben segít a sztereotípiák lebontásában, a diszkrimináció csökkentésében, valamint növeli a polgárok demokratikus részvételét és a Parlament határozatainak legitimitását 2016-ban a Parlamentben a kinevezett felső vezetőknek (főigazgatóknak és igazgatóknak) csupán 11%-a, 2017-ben pedig csupán 33%-a volt nő a Parlament alkalmazottainak 59%-át nők alkotják, de továbbra is alulreprezentáltak a vezetés valamennyi szintjén  a felső vezetésben alkalmaz

Az Európai Parlament 2017. október 3-i állásfoglalása a nők magán- és közszférán belüli gazdasági szerepvállalásának növeléséről az EU-ban RÉSZLETEK  a nők munkaerőpiaci, valamint a gazdasági döntéshozatalban való egyenlő részvétele a nők gazdasági szerepvállalásának egyaránt előfeltételei és következményei az Unió egészében a nők továbbra is jelentősen alulreprezentáltak a munkaerőpiacon és a vezetői munkakörökben, és a nők teljes foglalkoztatása még mindig csaknem 12%-kal alacsonyabb, mint a férfiaké a nők gazdasági szerepvállalása útjában álló főbb akadályok többek között a társadalmi normák, a megkülönböztető jogszabályok vagy a jogi védelem hiánya, a nem fizetett házimunka és gondozás férfiak és nők közötti egyenlő megosztásának kudarca, valamint a pénzügyi, digitális és ingatlanjavakhoz való hozzáférés hiánya a nők gazdasági szerepvállalásának növelése előtti akadályokat a magán- és a közszférában is tapasztalható többszörös és interszekcionális egyenlőtlenségek, sztereotípiák és

Az Európai Parlament 2012. március 13-i állásfoglalása a nők és a férfiak közötti egyenlőségről az Európai Unióban  RÉSZLETEK  a nemek közötti egyenlőség az Európai Unió egyik alapelve, amelyet az Európai Unióról szóló szerződés is rögzít  az Unió minden tevékenységét illetően elkötelezte magát a nemek közötti egyenlőség általános érvényesítése mellett  az e területen elért fokozatos előrelépés ellenére továbbra is sok az egyenlőtlenség a nők és a férfiak között a nemek közötti egyenlőség céljának megvalósításához a nők erőteljesebb politikai képviseletére van szükség  a nők politikai döntéshozatalban való képviselete nem javult lineárisan az elmúlt években – az EU nemzeti parlamentjeiben változatlanul 24% a nők és 76% a férfiak aránya, a női képviselők aránya egyes tagállamokban nem haladja meg a 15%-ot és az összes miniszter csupán 23%-a nő  az Európai Parlament női alelnökeinek száma a 2009–2014-es parlamenti ciklus második felében csökkent a nők elleni − többek között lelki − erősz

Az Európai Parlament 2011. szeptember 13-i állásfoglalása női vállalkozókról a kis- és középvállalkozások világában  RÉSZLETEK  fontos felismerni, hogy a nemek közötti egyenlőség eléréséhez elengedhetetlen a családi és otthoni feladatok nők és férfiak közötti megosztása – például a szülői és az apasági szabadság fokozottabb igénybevételével –, és ezért biztosítani kell a munka és magánélet egyensúlyát, ez pedig a nőket arra indíthatja, hogy pénzügyi és munkahelyi függetlenségük biztosítása érdekében saját vállalkozást indítsanak, a nők akadályokba ütközhetnek a tájékoztatáshoz, valamint a pénzügyi és technológiai eszközökhöz és szolgáltatásokhoz való hozzáférés terén, ami korlátozhatja azon képességüket, hogy bővítsék vállalkozásukat, valamint versenybe szálljanak a kormányzati és önkormányzati szerződésekért, a női vállalkozó meghatározás szerint olyan nő, aki vállalkozást hozott létre, amelynek többségi tulajdonosa, és aki tevékenyen részt vesz a döntéshozásban, kockázatvállalásban é