Az egész napos rendezvényen közel 40 fő vett részt, az üzleti élet minden területéről, a vasipartól a pénzügyön át egészen a szépségiparig. A Találkozóra ellátogatott Kovács Nikolett gyorsasági motorversenyző is. A Találkozó bemutatkozásokkal kezdődött, minden résztvevő 90 másodpercben elmondhatta mivel foglalkozik, milyen jellegű kapcsolatokat keres.  A délelőtt további részében szakmai előadásokra került sor. Joó Zsuzsanna, a Nőtárs Közhasznú Alapítvány elnöke arról beszélt, mit ér a nő, ha vállalkozik. Lelkes Zoltántól azt is megtanulhatták a jelenlévők, hogyan építsenek úgy céget, hogy az érzelmeiknek és az értékeiknek is megfeleljen. Ádám Gabriella a holisztikus cégvezetés előnyeire hívta fel a cégvezetők figyelmét, majd pedig Molnár-Bánffy Kata a személyes márkaépítés jelentőségéről beszélt. Ebéd után a kerekasztal beszélgetések igazi értéke abban rejlett, hogy a női vállalkozók megoszthatták egymással spaciális tapasztalataikat. Ezt követően került sor a négyszemközti üzle

2010-ben a versenyszférában tevékenykedő magyarországi cégek négyötöde nem rendelkezett esélyegyenlőségi tervvel, vagy esélyegyenlőséggel foglalkozó írásos dokumentummal, holott ez – bár ez a többségük számára nem kötelező – védelmet biztosíthat a hátrányos helyzetű munkavállalók számára. Ahol nincs esélyegyenlőségi terv, ott a vállalati vezetők közel fele szerint ennek oka az, hogy ilyenre nincs is szükség – állapította meg a TÁMOP 2.5.2 program keretében végzett „Munkahelyi foglalkoztatási viszonyok 2010” című kutatás során a TÁRKI két kutatója.  Esélyegyenlőségi tervet – a Munka törvénykönyve értelmében – az 50 főnél több munkavállalót foglalkoztató költségvetési szervek és a többségi állami vagy önkormányzati tulajdonban álló vállalatok kötelesek elfogadni a 2004-es uniós csatlakozás óta. 2010-ben a versenyszférába tartozó munkahelyek 7%-ában esélyegyenlőségi terv, 11%-ban pedig más ezzel foglalkozó dokumentum – például az általános vagy alapszabály, etikai kódex, a diszkrimináci