Nőtárs Alapítvány - A nők társadalmi és gazdasági egyenlőségéért
A Nőtárs Alapítvány célja, hogy a társadalomban és a gazdaságban a gyakorlatban is megvalósuljon a nők egyenlősége tudatos, jól informált, gender-szemléletű nők és férfiak által.
Ha kérdésed, észrevételed, javaslatod van, írj emailt: info[kukac]notars.hu, vagy küldj üzenetet a honlap alján található Kapcsolatfelvételi űrlapon.

2011. december 28.

Sheryl Sandberg: Túl kevés nő van a vezetőink között, 2010 (videó)

Sheryl Sandberg a Facebook működési igazgatója megvizsgálja miért ér fel kevesebb nő a szakmája csúcsára, mint férfi, és három hatásos tanáccsal látja el a nőket, akiknek célja az igazgatói iroda. (angol nyelvű videó magyar felirattal)


2011. december 23.

Madeleine Albright arról, milyen nőnek és diplomatának lenni (videó)

Madeleine Albright volt amerikai külügyminiszter egyenesen beszél a politikáról és a diplomáciáról, és amellett érvel, hogy a nők jogai központi helyet érdemelnek a külpolitikában. Korántsem egy "pehelysúlyú" ügy, a női jogokat érintő ügyek gyakran a legnehezebbek, amelyek közvetlenül foglalkoznak az élettel és halállal. Egy őszinte és humoros interjú Pat Mitchellel a Paley Centerből. (angol nyelvű videó magyar felirattal)

 

2011. december 16.

Új adatok a nők felemelkedéséről, 2010 (videó)

Hanna Rosin meglepő új adatokról számol be, melyek szerint a nők rengeteg olyan fontos szempont szerint felülmúlják a férfiakat, mint pl. diplomaszerzési arányok. Vajon ezek a tendenciák, legyenek akár USA központúak, akár globálisak, azt jelentik, hogy a "férfiaknak befellegzett"? Valószínűleg azért nem - de mindenképpen egy fontos társadalmi erőeltolódásra mutatnak rá, amely mélyreható értekezést érdemel (angol nyelvű videó magyar feliratozással).

2011. december 13.

Felhívás a férfiakhoz (videó)

A TEDWomen (TEDNők) konferencián Tony Porter felhívást intéz minden férfihez: Ne „viselkedj úgy, mint egy férfi”! A saját életéből merített történetekkel rámutat arra, hogy ez a mentalitás, amit oly sok férfiba és fiúba beleplántálnak, hogyan vezet ahhoz, hogy a férfiak tiszteletlenné, lekezelővé és bántalmazóvá válnak a nőkkel szemben és egymással. A megoldása: Kitörni a „férfi dobozból”. (angol nyelvű videó magyar felirattal)

2011. december 12.

Tóth Angelika ecsettel barangolja be a világot

Első gyermekkori festményéről, hitvallásról, a világjárás szépségéről, és a közeli jövőről mesél Tóth Angelika, akivel együtt festményei is megjárták Németország és Olaszország kiállító termeit is.

Mikor kezdtél el festeni? Emlékszel az első festményedre, esetleg megvan még?

Mindig is elemi erővel vonzott a festészet. Komolytalanul valamikor talán 8 évesen festettem egy északi, téli tájat egy törpével, aki búslakodott. Ez valahol a szüleimnél van. Szétvágtam egy lepedőt, felragasztottam a szekrényre és fehér temperával „alapoztam”, mert valahonnan volt sejtésem róla, hogy a „nagy festők” hogyan is csinálhatják, majd temperával festettem rá. Tulajdonképpen mindig festettem és rajzoltam, természetesen voltak kisebb-nagyobb kihagyások is. Az olyan képeimet, amelyeket most akár ki is állíthatok, vagyis ily módon vállalhatok, 2003-tól festettem. Már előtte is voltak kisebb kiállításaim, hiszen a pályám alakulása – mint mindenkié - valahol egy folyamat volt. A 2003-as év már a városi létről, a városi emberről szólt.

Mit jelent számodra a festészet? Önkifejezésként, hivatásként vagy megélhetésként tekintesz rá?

Hivatás és még több, természetesen. Ami a megélhetést illeti, nem lehet az a fő célja. Nem szólhat kizárólagosan a megélhetésről - hacsak épp nem az a témája! Az rombolna valamit, ha érted, mire gondolok… Az alkotás belépés számomra egy másik világ kapuján, a festészet pedig nyelv.  Számomra a képi kifejezés több a szavaknál. Tömörebb, sűrített, sokkal komplexebb.

A HÍR FOLYTATÁSA >>

2011. december 9.

Hogyan teremtsünk egyensúlyt a munka és a magánélet között? (videó)

A munka és a magánélet közti egyensúly Nigel Marsh szerint túlságosan is fontos ahhoz, semmint hogy a munkaadónkra hagyjuk, hogy döntsön felőle. A TEDxSydney -nél tartott előadásában Marsh felvázolja az ideális napot, amelyben megvan az egyensúly a családra, a magánéletre és a munkára fordított idő között, és ad némi biztatást is a megvalósításához (angol nyelvű videó magyar felirattal).


2011. december 8.

Egyre több a nő a vállalatok élén

Az elmúlt években enyhén emelkedett a nők aránya a vállalatok igazgatóságában. Egy amerikai tanulmány alapján a 200 legnagyobb árbevételt elért vállalat vezetőségeiben is egyre nagyobb arányban képviseltetik magukat a nők, a változás motorja Európa, ugyanis a kontinens egyre több országában kvótákat határoznak meg, a nők arányát illetően, áll a Corporate Women Directors International közleményében. 

A világ 200 legnagyobb árbevételű vállalatát megvizsgálva az látszik, hogy a társaságok igazgatóságainak összetételén belül jelenleg 13,8 százalék a nők aránya, állapította meg a Corporate Women Directors International. 2004 óta a nők aránya 1,1 százalékponttal nőtt a legnagyobb vállalatok felsővezetésében.

A növekedés mögött nagyrészt az áll, hogy a világ több országában, elsősorban Európában úgynevezett női kvótákat határoztak meg. Ott ahol ez a szabályozás életbe lépett, a nők aránya valamivel magasabb, jelenleg 16,1 százalékos. A legnagyobb növekedés Spanyolországban és Franciaországban volt látható az elmúlt években. Spanyolországban 2007 óta szabályozott a nők aránya a vállalatok igazgatóságaiban, ott a 2004-es 1,9 százalékról mostanra 9,2 százalékra nőtt a nők aránya. Franciaországban a szabályozás 2010-ben lépett életbe, ott 2004-ben még csupán az igazgatósági tagok 7,2 százaléka volt nő, ez az arány jelenleg 20,1 százalékos.

A HÍR FOLYTATÁSA >>

2011. december 7.

Interjú Szamos Mátyásnéval, Margit nénivel

Stílszerűen a család szentendrei cukrászdájában találkozunk, mert Margit néni szerette volna megmutatni nekünk a Marcipán Múzeumot is, ami a férje nagy büszkesége volt. Mikor belépett, először rá sem eszméltünk, hogy ő az, akit várunk: 90 éves korához képest határozottan fitt, energikus benyomást keltett.

 „A Szolnok megyei Rákóczifán születtem. Ez olyan falu volt, amely körbe volt véve uradalommal, úgyhogy nem is tanulhatott senki, csak négy elemire volt lehetőség. Én nyolcadik gyerek voltam, és árva. 12 éves korom óta dolgoztam, mint a környezetemben mindenki, reggeltől estig, mezítláb.16 évesen jöttem Budapestre. Dolgoztam egy cukrászdában hat évig, ott ismertem meg a férjemet a háború alatt. Ő szentendrei szerb volt, eredetileg Szlávics Mladennek hívták, de találkozásunk idején már a magyarosított nevét viselte.

A férjem kiváló cukrász volt, imádta a szakmáját, és nagyon értett hozzá. Családközpontú volt, mindent megtett családért, a gyerekeiért. De bohém volt - nagyon szeretett sakkozni, kártyázni. Mielőtt megesküdtünk, mondta, hogy ne hagyjam, mert tudta, hogy ez egy szenvedély. De sem az életünk, sem a munka kárára nem vált, hát hagytam neki, mert különben szenvedett. Hétfőnként volt a kártyapartija, ugyanazzal a társasággal, a Liszt Ferenc téren – több mint 40 éven keresztül. Olyan érdekes, hogy mi, „kártyaözvegyek” még mind élünk, bár már mindegyikünk 90 felé jár – a férjeink már mind elmentek.

Mivel mindketten nehéz körülmények között, szegénységben nőttünk fel, szerettünk volna többet adni a gyerekeinknek – már amit a háború utáni Magyarországon az ember adni tudott. De taníttattuk őket: két gyerekünk diplomázott, a legkisebb, Laci az érettségi után cukrász lett. Nemcsak az apja szakma iránti szeretete, alázata volt meg benne, hanem az istenadta tehetsége is: ami most a Szamos Marcipán, azt szakmailag neki köszönhetjük. 1999-ben a lányom és a vejem is feladták a szakmájukat, és a családi vállalkozás építésén, működtetésén dolgoznak.

A HÍR FOLYTATÁSA >>

2011. december 6.

Századunk legnagyobb igazságtalansága (videó)

Sheryl WuDunn "Az ég fele" c. könyve a nők világszerte történő elnyomását vizsgálja. Történetei sokkolnak. Csak akkor tudjuk majd emberi erőforrásaink teljességét hasznosítani, amikor a fejlődő országokban élő nők egyenlő hozzáféréssel rendelkeznek az oktatáshoz és gazdasági 
lehetőségekhez. (angol nyelvű videó magyar feliratozással)

2011. december 5.

Itt vannak hazánk családbarát munkahelyei

A demográfiai krízis ellen csak összefogással és tudatos szemléletformálással lehet fellépni - közölte Réthelyi Miklós nemzeti erőforrás miniszter pénteken a kormány által meghirdetett családbarát munkahely pályázatának eredményhirdetésén a Parlamentben.

Réthelyi Miklós kiemelte: a Nemzeti Erőforrás Minisztérium szociális, család- és ifjúságügyért felelős államtitkársága 2011 tavaszán megújult formában és újragondolt tartalommal hirdette meg a családbarát munkahely pályázatot, amelyen közel 100-an indultak és 18-an nyertek. Hozzátette, hogy a negatív demográfiai változások megállítását célozza minden gazdasági nehézség ellenére a kormány munkája, amikor intézkedéseivel a családok megerősítéséért és az értékteremtő munkahelyek létrehozásáért tesz.

Rétvári Bence, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára a rendezvényen a kormány családokért tett intézkedéseiről szólva kiemelte, hogy az új alaptörvény egyik cikke úgy fogalmaz: Magyarország védi a családot, mint a nemzet fennmaradásának alapját, Magyarország támogatja a gyermekvállalást; sarkalatos törvénybe utalják a családok védelmét; a legfontosabb intézkedésként pedig bevezették a családi típusú adózást.

A HÍR FOLYTATÁSA 

Nők beszélgetnek - Rangos Katalin és Goda Krisztina

A Klubrádió Szabad sáv műsorában Rangos Katalin vendége Goda Kriszta, a „Kaméleon”, a Csak szex és más semmi és a Szabadság, szerelem című filmek rendezője volt.



2011. november 30.

Szívesebben dolgozunk férfiakkal

"A férfiak népszerűbbek a munkahelyeken, legalábbis mindkét nem képviselői velük dolgoznak szívesebben. Nem csak kollégaként, hanem felettesként is előnyben részesítjük a férfiakat – derül ki a Randstad Workmonitor legfrissebb, magyarországi adataiból.

Férfiközpontú a munka világa Magyarországon – a Randstad Workmonitor legfrissebb adatai szerint a munkavállalók 61 százalékának az erősebb nem egyik képviselője a felettese. Igaz, a női válaszadók esetében valamelyest többségbe kerülnek a női vezetők (náluk csak 46 százalék a férfi felettesek aránya), mégis a hölgyek többsége kevésbé szívesen dolgozik azonos nemű vezetővel.

Mindkét nem képviselői közül egyaránt 48 százalék értett egyet azzal az állítással, hogy szívesebben dolgoznak férfi, mint női vezetővel. Azonban amikor az állítást megfordították, a nőknek már csak 23, a férfiaknak pedig csak 20 százaléka nyilatkozott úgy, hogy inkább egy hölgyet választana felettesének. A férfiak népszerűsége nem csak vezetőként, hanem kollégaként is nagyobb: az összes válaszadónak csak harmada dolgozik inkább nőkkel. A munkatársak nemét illetően a hölgyek sokkal válogatósabbak, náluk ugyanis 54 százalék választana férfi kollégát, és csak 27 százalék dolgozik szívesebben nőkkel. Az urak is a férfi kollégákat részesítik előnyben, de náluk kisebb az eltérés (41 százalék választana férfiakat és 33 százalék nőket).

Nem fontos a nemek egyenlő aránya?

Az eredmények alapján úgy tűnik, sem a munkavállalóknak, sem a munkaadóknak nem fontos az, hogy a férfiak és nők egyenlő arányban dolgozzanak egy munkahelyen. A munkaerő-közvetítéssel és -kölcsönzéssel foglalkozó Randstad felmérésében a válaszadóknak csak 27 százaléka értett egyet azzal az állítással, hogy a vállalat jobban teljesít, ha ugyanannyi férfi és női munkavállaló dolgozik egy csapatban. Ezzel párhuzamosan a megkérdezettek nagy többsége (80 százaléka) mondta, hogy ha új vezetőre van szükség, a munkaadó nem mérlegeli a férfiak és nők számát a menedzsmentben.

„A felmérés adatai és a tapasztalataink azt mutatják, hogy a munkaadóknak egyre kevésbé fontos a pályázó neme: azt választják, aki jobban teljesít és nagyobb szakmai tudással rendelkezik, függetlenül attól, hogy nő vagy férfi az illető. Ha egy nő pályázik egy vezetői állásra, és tökéletesen megfelel a feltételeknek, akkor általában felveszik és nem várják meg egy férfi jelentkezését” – mondta Sinka Edina, a Randstad Hungary operációs vezetője.

A felmérés hátteréről
A Randstad Workmonitor egy 29 országra kiterjedő felmérés, amely elsősorban a munkavállalói attitűdöket vizsgálja. A negyedévente végzett kutatás a globális és helyi trendek mellett egy-egy speciális témakört is vizsgál. A 2011. július 18. és augusztus 8. között felvett kérdéssor többek között a munkaadók és a munkavállalók preferenciáit vizsgálta a kollégák és a vezetők tekintetében. A felmérés során Magyarországon összesen 2835, legalább heti 24 órában fizetett alkalmazottként dolgozó, 18-65 éves munkavállaló válaszolt a kérdésekre."

Forrás: Randstad (sajtóanyag)

Fókuszban: a nemek bérkülönbsége

Egy nő húsz-huszonöt százalékkal kap kevesebb bért ugyanazért a munkáért, mint egy férfi. Minél magasabb pozícióba jut, a különbség annál nagyobb, akár a harmincöt százalékot is elérheti. Az ok meglepő: erről leginkább a nők maguk döntenek.

- Ha legközelebb jövök castingra, még a női fizetést is elfogadom - ironizál Csizmazia Zoltán.

A főváros tizenharmadik kerületi munkaügyi központjában vagyunk, itt vár sorára a férfi. Háromhavonta kell megjelennie.
- A nők munkahelyen kívül is dolgoznak, mégis kevesebbet kapnak. A világon mindenhol kialakult ez a hierarchikus rendszer. A hagyomány az hagyomány.

Az ötvenkét éves Csizmazia úr harmincöt évig dolgozott egy híradástechnikai cégnél, ahol jelentősek voltak a bérkülönbségek.
- A nők tranzisztorokat forrasztottak, a paneleket bízták rájuk, míg a vázkábelezést és a telepítést a férfiak kapták. Más típusú munka, a fizetésbeli eltérés ebből adódott. Ma is a nőknek adják a közszolgálati állásokat, a férfi pedig mehet építkezésre minimálbérért.

Arrébb baráti pár várakozik.

- A fizetés attól függ, melyiknek milyen iskolája van. Én ismerek olyat, ahol a nő többet keres, mint a férfi -  tudjuk meg Babér Józseftől. - A nők dolga a család ellátása. Az asszony ősidők óta a gyerekkel foglalkozik. Ha akar dolgozni, megteheti. De mivel ott az a "kis" kötelesség, kevesebb ideje marad munkára, kevesebbet is fog keresni - osztja meg Babér úr az örök igazságot.

A HÍR FOLYTATÁSA >>

2011. november 29.

Lovas Ildikó regénye, A kis kavics nyerte el a 2011-es Rotary Irodalmi Díjat

Lovas Ildikó regénye, A kis kavics nyerte el idén a nyolc zsűritag összesített szavazata alapján - a RID kuratóriumának egyetértésével - a 2011-es Rotary Irodalmi Díjat. A díjra nominált három jelentős alkotás* közül – a Kuratórium indoklása szerint – „A kis kavics” sugallja leginkább a Rotary alapeszméjét: a humanista értékek szembesítését történelmi-, társadalmi- és egyéni-sorshelyzetekkel. 

Sumonyi Zoltán, költő, író, a Magyar PEN Club, s a Rotary Irodalmi Díj Kuratórium elnökének szavai szerint, természetesen, egy jó regény soha nem manifesztum, nem kiáltványban fogalmazza meg a humanista kérdésfelvetéseket. Lovas Ildikó regényében két nő – Kozma Léni, szingli vidéki tanárnő és Leni Riefenstahl, a hitleri propagandagépezet filmrendezője – bevallva-bevallatlanul, azzal magyarázza sorsának alakulását, hogy ő csak egy kis kavics a jelen monoton, vagy a történelem csattogó fogaskerekei között. Megakasztani nem tudja a forgásukat, ha közéjük kerül, szétmorzsolják; így legjobb, ha saját biztonsága érdekében ügyesen pattog közöttük. De lehet-e, és meddig lehet ezzel védekezni? Az író nem ad választ ezekre a kérdésekre, nem is feladata. Az író csak kérdez. A választ kinek-kinek, magának kell megadnia.


Lovas Ildikó: A kis kavics Regény (Kalligram )

A regény két főszereplője Kozma Léni, a szabadkai tanárnő és Leni Riefenstahl, a hitleri propaganda-gépezet tehetséges dokumentumfilm rendezője, a „két kis kavics”, ahogy magukat nevezik, nevezték. De valóban kis kavicsok vagyunk-e a történelem fogaskerekei között, s ha igen, akkor meg tudjuk-e akasztani a kerekek forgását, vagy összemorzsolódunk közöttük? Talán ez a fő kérdése a regénynek, de még több érdekes kérdést is fölvet: a negyvenfelé közeledő szingli nő helyzete egy vidéki kisváros tanári karában, vagy, hogy gyilkosság áldozata-e az iskola padlásán talált hulla, vagy öngyilkosság történt? Lovas Ildikó korábbi, Spanyol menyasszony c. regénye már az első Rotary Irodalmi Díj 8-as listáján is szerepelt 2008-ban.

Forrás: Rotary (sajtóanyag)

2011. november 28.

Nők, szőnyegek, háziipar, 2012. augusztus 26-ig

Egyes paraszti közösségekben a gyapjúszőnyegek a női kelengye kiemelkedő darabjai voltak, melyeket a tisztaszobában a vetett ágyra, az asztalra terítettek; velük az alkalom ünnepélyességét hangsúlyozták, családi fotókon háttérként szolgáltak. A 19. század harmadik harmadában tudósok és politikusok figyeltek fel a népművészet más alkotásai mellett a szövött szőnyegekre is - felfedezve bennük az esztétikai értéket, és meglátva a paraszti, női munka integrációs lehetőségét is.


A Néprajzi Múzeum kiállítása, amely a Felemelő évszázad elnevezésű országos programsorozathoz kapcsolódik, a paraszti háztartásokban készített szőnyegeket a 19. század vége háziipari törekvéseinek tükrében, azzal együtt mutatja be. Egész Európában háziipari intézkedések segítették, hogy a nők kézimunkájuk révén keresethez jussanak, kiemelkedjenek a szegénységből (tanműhelyek, tanfolyamok alapítása, szövőszékek kiosztása, mintalapok terjesztése, kiállítások és bazárok szervezése). A kiállítás az Osztrák-Magyar Monarchia egészét átható integrációs törekvéseket annak soknemzetiségű gazdagságában mutatja be: így a máramarosi román, bánáti és bácskai szerb, román, sokác és bolgár szőnyegek mellett megjelennek a székely és bukovinai székely úgynevezett festékes szőnyegek is, érdekesen mutatva a tárgyak sokszínűségét, a technikai és funkcionális azonosságokat és különbségeket.

A kiállítás a Néprajzi Múzeum gazdag gyűjteményéből válogatva mutatja be a 19. század tárgyi örökségét, de mutatja az örökség összegyűjtésének folyamatát és az újabb átgondolásokat, újabb alkalmazásokat is - a kiállítás Ardai Ildikó iparművésznő szőnyegeivel zárul. A tárlat alapvetően nőkkel kapcsolatos társadalom- és ipartörténeti folyamatokat mutat be, érintve a 19. századtól megváltozó női szerepeket, a női munka gazdasági integrációjára tett kísérleteket.

Alapvetően nők által készített tárgyak jelennek meg a tárlaton. A kiállítás látványtervezője és rendezői szintén nők, és fontos célközönségét is a mai nők alkotják. Számukra különösen vonzó a tárlat, ha érdeklődnek a női sorsok, tárgyak, történetek iránt.


A HÍR FOLYTATÁSA >>

2011. november 27.

Új marketing és kommunikációs igazgató a TV2-nél

B. Csejtei Ildikó végzi a jövőben a TV2 marketing és kommunikációs igazgatóság irányítását. Az új igazgató felel a továbbiakban a csatorna teljes on-air és off-air kommunikációjáért, a PR csoport, a marketing csoport, a promo és grafikai csoport irányításáért. 

B. Csejtei Ildikó 2007 óta a Hungaropharma Zrt. üzletfejlesztési és marketing vezetői pozícióját töltötte be, ahol a B2B feladatokat ellátó Marketing Osztály és a Gyöngy Patikák franchise rendszert üzemeltető és B2C kommunikációt végző Üzletfejlesztési és Kommunikációs Osztály irányításáért felelt.

Ezt megelőzően 2000-2007 között a Sanoma Budapest Zrt.-nél dolgozott marketing és PR igazgatóként, 1997-2000 között pedig az ÁB-AEGON Biztosító Zrt.-nél látta el ugyanezt a feladatkört.

A szakember kilenc éven keresztül volt tagja a Magyar Reklámszövetség Elnökségének, és 2002 óta állandó zsűritagja az IAA (Nemzetközi Reklámszövetség) Magyarországi Tagozata által kiírt kampányhatékonysági pályázat (EFFIE) elbíráló testületének

A HÍR FOLYTATÁSA >>

2011. november 25.

Is Iceland the best country for women?

An openly lesbian PM, affordable childcare and a formidable women's movement – Iceland may just be a feminist paradise

On a wet day in Reykjavik, the rain battering the fishing boats, the tourist shops and the young male artists with their improbable moustaches, Iceland's minister of industry, energy and tourism is explaining to me that the country needs to be "more badass" about the gender pay gap. The minister is Katrin Juliusdottir, a warm, attractive woman in her mid-30s, pregnant with twins. As she speaks, a hint of frustration enters her voice. Icelandic legislation supposedly guarantees equal pay for equal work, as in the UK, "so why don't we have more penalties?" she says. "Maybe we need to be even more badass when it comes to people breaking the rules."

We are sitting in Katrin's office (all Icelanders go by their first names), in an anonymous building a few hundred yards from Reykjavik harbour, and she is talking about women's rights with no-nonsense passion. Yes, of course she is a feminist; no, she wasn't in the country for the last major women's march, otherwise she would certainly have attended; yes, it's good that the current Icelandic cabinet has four women and six men, but it's not enough. She would like to see it reach the perfect 50/50. (The current UK cabinet is 86% male.) Following the disastrous collapse of the Icelandic banks in 2008, she says, the country "wants balance in our lives, and a big part of that is the balance between men and women."

Some would say this balance already exists in Iceland – that the country is, in fact, the closest the world has to a feminist paradise. For the last two years it has topped the World Economic Forum's report on equality between the sexes, and last month Newsweek named it the best place in the world for women. The Newsweek survey looked at health, education, economics, politics and justice, and found that in all areas, and the last one in particular, Iceland is about as good as it gets. The prime minister, Jóhanna Sigurdardóttir, tells me via email that she's proud of the survey's outcome, "and not only for women, [but because] we know that gender equality is one of the best indicators for the overall quality of societies."


A HÍR FOLYTATÁSA >>

2011. november 24.

Rendezvény - 1. Esélyháló workshop, 2011. december 5.

Ezúton tisztelettel meghívjuk az idén júniusi Esélyháló konferencián megalakult konzultációs és információs lista keretében szervezett ESÉLYTERVEK FELÜLNÉZETBEN CÍMŰ 1. ESÉLYHÁLÓ WORKSHOPRA. 

időpont: 2011. december 5. 13-16 óra
helyszín: Budapest Esély Központ: 1084 Budapest, Őr utca 5-7. (emeleti tárgyaló)


a workshop célja: a munkahelyi esélytervek elkészítésének illetve kötelező felülvizsgálatának segítése.

„Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. Törvény (63. § (4). bek), valamint az 1992. évi XXII. törvény – a Munka Törvénykönyve – (70/A. §) alapján az 50 főnél több munkavállalót foglalkoztató állami, illetve önkormányzati intézményeknek, valamint az állami, illetve önkormányzati többségi tulajdonban álló gazdasági társaságoknak esélyegyenlőségi tervet kell elfogadniuk.”

A Budapest Esély Nonprofit Kft. által szervezett workshop segítséget nyújt a munkáltatóknak, az önkormányzati intézményeknek készülő munkahelyi esélyterveik befejezéséhez, illetve a már elkészült esélyterveik kötelező felülvizsgálatában.

A workshop keretében rövid, az esélyterv készítéséről szóló felvezető után lehetőségük lesz feltenni a kérdéseiket, konzultálni szakértőinkkel a munkahelyi esélyterv szerkezetéről, készítéséről, felülvizsgálatának egyszerű és gyors módszereiről, és ötletet cserélni más munkáltatókkal az esélytervben alkalmazható olcsó és praktikus jó gyakorlatokról, a megvalósítás tapasztalatairól.

Ne feledje otthon intézménye munkahelyi esélyegyenlőségi tervét!

A workshop költsége:
  • 20 000.- Ft + áfa (szakképzési hozzájárulás terhére elszámolható)
  • A Főváros és kerületei illetve fenntartásukban lévő intézmények dolgozói számára térítésmentes: a Települési esélyegyenlőségi program megvalósítása keretében a Fővárosi Önkormányzat fizeti. 
Jelentkezés:
  • a workshopra az első 30 jelentkezést tudjuk elfogadni
  • a csatolt jelentkezési lap visszaküldésével 2011. december 1-ig jelentkezhet
  • jelentkezés és bővebb információ: Hargitai Dávid: hargitai@pestesely.hu

2011. november 23.

Egyedülálló nők gyermekvállalása


Napjainkban a tapasztalatok alapján egyre későbbre tolódik a nők gyermekvállalása. A jelenséghez az is hozzátartozik, hogy sokan a negyvenedik életévükhöz közeledve is azért vállalnak gyermeket, mert úgy érzik, hogy egyszerűen nem várhatnak tovább egyre hangosabban ketyegő biológiai órájuk miatt. A képet tovább árnyalja, hogy sokszor ez az időszak akkor következik be, amikor a nő egy válást követően egyedülálló, vagy akár már régóta nem talál olyan párkapcsolatot, amelyben úgy érezné, hogy biztonsággal szülhetne gyermeket. A jelenségről a Versys Clinics Humán Reprodukción Intézet szakembereit kérdeztük.

„Nagyon sokszor tapasztalom azt, hogy olyan egyedülálló nők keresnek fel engem, akik a 30-as éveik végén, vagy akár a 40-es éveik elején járnak. Ezek a nők általában sokszor megrémülve lépnek be a rendelőm ajtaján, hiszen azt tapasztalják, hogy az életükben karrier szempontjából már mindent elértek, ugyanakkor nincs párjuk, és a gyermekvállalásra már csak nagyon rövid idejük maradt. Ennek a jelenségnek a hátterében számos ok húzódhat, ami sok kérdést is felvet. Általában a közös munkát azzal kezdjük, hogy körbejárjuk, hogy miért alakult így az életük és mi az oka annak, hogy nem találtak még olyan partnert, akivel gyermeket tudtak volna vállalni? Ha ezekre a kérdésre választ találunk, akkor sokszor már magától megnyílik az út egy új párkapcsolat számára ” – számol be a jelenségről Dr. Süli Ágota pszichoterapeuta.


A HÍR FOLYTATÁSA >>

2011. november 22.

Áldozatábrázolás a médiában

Tudósítás a Media 2011 konferenciáról.
A beszélgetés apropóját az adta, hogy az elmúlt években számos bűnügyi eset médiareprezentációja váltott ki éles kritikát mind a szakma, mind a civil szervezetek körében. A szekció igyekezett körüljárni a különböző áldozattípusok megjelenítését a médiában. A résztvevők arra is keresték a választ, hogy milyen terjedelmű cikkben vagy riportban érdemes bemutatni az egyes eseteket. Egyáltalán, mikor van értelme az áldozatként való bemutatásnak, és mikor etikus az? Vajon jó-e az áldozatnak, hogy áldozati szerepbe kényszerítik, és szolgálja-e a társadalmi problémák jobb megértését az egy-egy esetből való általánosítás?

A kerekasztal-beszélgetés résztvevői:
  • Betlen Anna, közgazdász, emberjogi aktivista, MONA
  • Kecskeméti Dávid, fotóriporter, Blikk
  • Munk Veronika, újságíró, Index
  • Ónodi-Molnár Dóra, újságíró, Népszabadság
A résztvevők elsőként arra keresték a választ, hogy mi az áldozatbemutatás létjogosultsága, mi a média célja. Az egyes áldozattípusoknál mi a cikk vagy riport optimális hossza, és mekkora a hírértéke? Munk Veronika egy online újságnál dolgozik, ahol a terjedelem egyrészről nem annyira behatárolt, mint más típusú médiumoknál, viszont az emberek általában kevesebbet olvasnak a képernyőn. Úgy véli, hogy a jó cikknek minél több oldalról és minél részletesebben kifejtett írásnak kell lennie.

Ónodi-Molnár Dóra szerint a legfontosabb, hogy ne sérüljenek az áldozat jogai. Betlen Anna saját elmondása alapján a „másik oldalt” képviseli. Úgy vélte például, hogy az ORFK rendszeresen használ rövid híreiben olyan kifejezéseket, amelyek sértik az érintettek méltóságát. Kecskeméti Dávid a fotósok nézőpontját ismertette, ő úgy látja, hogy eleve el kell dönteni, hogy bemutassa-e egyáltalán az adott áldozatot. Az is lényeges, hogy élő, vagy esetleg már halott személyről van szó.

A HÍR FOLYTATÁSA >>

2011. november 21.

Rendezvény - A nők egyenjogúságáról kell beszélnünk még mindig, a 21. század elején, 2011. november 24.

Magyar „Fenntarthatósági Csúcs” II.
A gondolkodás-, értékrendváltás és cselekvés jegyében


2011. november 24. 14.00-17.30


5. szekció: Szegények és gazdagok. Esélyegyenlőség, egyenjogúság.Egészségügy és oktatás lemaradva!
...

Minden ember egyenjogú?

Facilitátor: Ruzsa Ágota, a Sol Intézet igazgatója


Dialógus: A nők egyenjogúságáról  kell beszélnünk még mindig, a 21. század elején. 

A dialógus vezérszónokai, hozzászólói:
  • - Rajnai Gitta, a „Nők a pályán” mozgalom szóvivője, 
  • - Ertsey Katalin, az LMP parlamenti képviselője. 
  • - Jó példa előadás: Keveházi Katalin a Jól-lét Közhasznú Alapítvány vezetője: Proaktív eszköz a nemek munkaerő-piaci esélyegyenlőségének elősegítésére. 
  • A közönség interaktív részvétele a beszélgetésben.
A HÍR FOLYTATÁSA >>

2011. november 20.

Nők az európai parlamentekben

A nők közéleti szerepvállalásáról, egyenjogúsításukról és a női kvóta bevezetéséről gyakran vitatkoznak az Európai Parlamentben és az unió tagállamainak törvényhozásaiban is. E kérdésben legutóbb Lengyelországban történt előrelépés, november 8-án a szejm Ewa Kopacz személyében megválasztotta első női elnökét. A nők parlamenti szerepvállalásának múltja és jelene az MTVA-Sajtóadatbank összeállításában, az Interparlamentáris Unió (IPU) adatainak felhasználásával:

A női vezetők parlamenti szerepvállalását tekintve Ausztria játszott úttörő szerepet a világon. A II. világháború előtti időszakban ugyanis Ausztria volt az egyetlen ország, amely női házelnökkel büszkélkedhetett, miután 1927-ben Olga Rudel-Zeyneket választották meg a felsőház (Bundesrat) elnökévé.

23 évnek kellett eltelnie a következő női házelnök megválasztásáig, 1950-ben Dániában Ingeborg Hansen lett a felsőház (Landsting) elnöke. Egyúttal ő volt Dániában az utolsó felsőházi elnök is, mivel a dán parlamentet 1953-ban egykamarássá alakították. A világon harmadikként Magyarországon választottak női házelnököt, Vass Istvánné 1963-1967 között tevékenykedett az Országgyűlés elnökeként. (Magyarország második női házelnöke Szili Katalin volt, aki 2002-2009 között töltötte be a tisztet.)

2000-ig 47, 2011-ben 84 volt azoknak az országoknak a száma, ahol már legalább egyszer nő ült a házelnöki, illetve az alsóházi vagy a felsőházi elnöki székben. Az Európai Unió 27 tagállama közül ötben, Cipruson, Franciaországban, Portugáliában, Szlovákiában és Szlovéniában még sohasem állt nő a törvényhozás élén.


A HÍR FOLYTATÁSA >>

2011. november 19.

Zwack Izabella egy családi vállalkozás generációs kihívásairól

Nem az Unicum, hanem a családi vállalkozás sikerének titkát tudhattuk meg Zwack Izabellától a Personal Hungary szakkiállításon. Izabella a hatodik generációt képviseli, testvérével 2008 óta a vállalat igazgatóságának tagja, ekkor vették át a stafétabotot édesapjuktól. A sokoldalú üzletasszony előadásában őszintén beszélt arról, mit jelent számára a családi vállalkozói lét, mire kötelez a múlt, és milyen kihívásokat tartogat a jövő.

Elkötelezettség évszázadokon át

"Companies come and go", azaz vállalatok jönnek és mennek - idézte Zwack Izabella Paul O'Neill volt pénzügyminisztert, hogy mindjárt meg is cáfolja az állítást. A családi vállalat az egyik legrégebbi intézmény, amely létezik a világon: a Japánban található Houshi Onsen hotelt 747-ben építették, és ma a 46. generáció működteti, Olaszországban az Antinori család már a Sixtus-kápolna megépítése előtt a bor szolgálatában állt, a LEGO azelőtt kezdett fajátékok gyártásába, hogy Dániában a parlamenti demokrácia létrejött volna, a Hermes család pedig már a francia forradalom előtt megnyitotta üzletét a Grand Boulevard-on. A felsorolásból nem hiányozhat egy magyar példa sem: a Zwack-család 1790 óta elkötelezett továbbörökítője egy gyógynövényekből készült, sötétbarna színű, keserédes italnak, melyet Unicumnak neveznek.

A magyarok nagy része családi vállalkozás címszó alatt egy lángossütőt képzel el, ahol együtt dolgozik anyuka, apuka, és esetleg besegítenek a gyerekek is - mesélte meglepő tapasztalatát Izabella, de hozzátette, valóban nem könnyű megfogalmazni, mit is takar pontosan a családi vállalkozás fogalma. Az Európai Unió definíciója szerint az a fontos, hogy legalább egy családtag dolgozzon a cégben, és a többségi tulajdon a családé legyen. Izabella meghökkentő adatokat sorolt fel: a skandináv országokban a családi vállalatok termelik a GDP 70 százalékát, míg az uniós átlag 40 százalék. Amerikában a munkahelyek 60 százalékát családi vállalatok adják, a Standard & Poor's Top 500-as listáján szereplő cégeknek pedig a 34 százaléka családi vállalat. A történelmi múltnak is köszönhető, hogy Magyarországon ezek a cégek kisebb szerepet játszanak, míg Európában, vagy Japánban gazdasági szempontból sokkal jelentősebb a szerepük.

A HÍR FOLYTATÁSA >>

2011. november 18.

Jövőre elkészülhet az EU nemek közti egyenlőségi indexe

Vilniusban, Litvánia fővárosában működik a Nemek Közötti Egyenlőség Európai Intézete (EIGE), amelynek legfőbb tudományos és szakmai célja, hogy kidolgozza az egész EU-ra nézve a Nemek Közötti Egyenlőségi Indexet. Az elmúlt napokban újságírókkal ismertették az index kidolgozásának folyamatát, és bejelentették: jövőre létrejöhet maga az egységes szempontok alapján készülő mutató is.

A Nemek Közötti Egyenlőség Európai Intézete viszonylag fiatalnak számít, 2007-ben alakult meg, pedig megalapításának ötlete már 1995-ben felmerült. A tizenkét évnyi késlekedés oka, hogy a róla szóló javaslattervezetet az Európai Bizottság és az Európai Tanács egészen 2006-ig tárgyalta.

Az intézet az elért eredmények minél szélesebb körben való megismertetését, valamint az érdekelt felek közötti párbeszéd megkönnyítését tekinti fő céljának - erről Jesper Hansen, az EIGE kommunikációs igazgatója beszélt október utolsó napjaiban az újságíróknak. Az EIGE célja az, hogy az intézet az Európai Unió egyik tudományos és szakmai kompetenciaközpontjává váljon a nemek közötti egyenlőség ügyében. Ezt kiegészíti az intézet kommunikációs stratégiája: videókkal, a Twitter, a Facebook és a LinkedIn felhasználásával és persze a hagyományos jelentések közzétételével is segíteni kívánják a téma iránt érdeklődők tájékozódását.


A HÍR FOLYTATÁSA >>

2011. november 17.

Az 50+ generáció civil tudásmegosztója

Magyarországon közel négymillióan vagyunk ötven felett, sokan Ratkó gyerekek. Minden életkorban megváltoztattuk a világot magunk körül. Most is ezt tesszük: megváltoztatjuk az öregedésről alkotott képünket. Aktivitásunkkal, szemléletünkkel, tudásunkkal még helyet kérünk, követelünk és kapunk a világ irányításában. Átéltük a múltat, megváltoztattuk a jelent és hatással vagyunk a jövőre.

Gyerekkori örökségként kaptuk a közösségbe tartozás, a másokért cselekvés szándékát. Tapasztalatunkkal, életvitelünkkel még jó ideig meghatározzuk az ország köz- és szakmai életét. Azért dolgozunk, hogy meghonosítsunk egy olyan kultúrát, amely Európa más országaiban régóta elfogadott: az ötvenes-hatvanas korosztály elismerését, értékének megbecsülését.

Generációnknak indítjuk honlapunkat, ami szándékaink szerint igazi közösségi projekt, a magyar babyboom nemzedék civil, közösségi portálja, tudásmegosztó honlap, változatos témájú aloldalakkal. A szerkesztőség önkéntes, nem újságírókat hanem a téma iránt érdeklődőket hívunk. Ha csatlakoznál hozzánk, jelentkezz!

A HÍR FOLYTATÁSA >>

Mi az Aranyanyu Díj?

Több mint egymillió forintos összdíjazású, kifejezetten nőknek szóló elismerést hozott létre a Richter Gedeon Nyrt. és a Rácz Zsuzsa író nevével fémjelzett Terézanyu Klub. A Richter Aranyanyu Díj születését szeptember 27-én jelentették be Budapesten. Az elismeréssel a nők munkájának társadalmi megbecsülését kívánják növelni, idén az oktatás és az egészségügy területén dolgozó nők kerülnek a figyelem középpontjába. A jelölteket a nagyközönség ajánlhatta a www.terezanyu.hu honlapon, a díjazottakról szakmai zsűri és közönségszavazás dönt.

Mi a díj célja?

A Richter Aranyanyu Díj célja, hogy felismerd és elismerd a köztünk élő Aranyanyukat, hiszen rájuk bízod a gyermekeidet, magadat és a szeretteidet, munkájuk nélkülözhetetlen az életedben. A hagyományteremtő céllal létrehozott Richter Aranyanyu Díj mérföldkő a Rácz Zsuzsa író nevével fémjelzett Terézanyu Klub és a Richter Gedeon Nyrt. együttműködésében. A kezdeményezéssel a nők munkájának társadalmi elismertségét kívánják növelni.

Ki kaphatja meg a díjat?

Idén három kategóriában - pedagógus, orvosnő, egészségügyi szakdolgozó - lehetett jelöltet indítani. Egy személyes élmény leírásával bárki ajánlhatott az említett szakmákban dolgozó nőket, akik megtestesítik a köztünk élő hősnő fogalmát. Olyan történeteket, élményeket várt a Terézanyu Klub, melyek segítségével megelevenedik az adott védőnő, tanárnő vagy orvosnő munkája során tanúsított odaadása, kivételes személyisége, elkötelezettsége hivatása mellett. Az ajánlási szakasz lezárultával kategóriánként öt-öt Aranyanyu Díj-jelölt került kiválasztásra.

A HÍR FOLYTATÁSA >>

2011. november 16.

Nőket a vezetésbe: heves vita Németországban

Hétfői értesülések szerint a vitát még izgalmasabbá teszi, hogy három női miniszter harcol egymással, a munkaügyi, a családügyi és az igazságügyi miniszter. Maga a kancellár, Angela Merkel egyelőre még nem szólalt meg az ügyben.

Általános vélekedés szerint a német nagy- és közepes vállalatok vezetésében - az elnökségben, illetve az igazgatótanácsban - a nők aránya európai viszonylatban alacsony. A kormány illetékes miniszterei ezen kívánnak változtatni kötelező, illetve önkéntes kvóta bevezetésével. Az érintett vállalatok elutasítják ezt.

A női "jogok" legerőteljesebb képviselője, a kereszténydemokrata Ursula von der Leyen munkaügyi miniszter, aki egy új törvényben kötelező kvótát kíván előírni. A hétgyermekes miniszter rendkívül elszánt, amit az is jelez, hogy nem először állt elő ezzel a törekvéssel, hangoztatva: a nők nagyobb vállalatvezetői szerepe Németország tekintélyét és gazdasági vonzerejét növelné.

A HÍR FOLYTATÁSA >>

Nők beszélgetnek - Rangos Katalin beszélgetése Oroszlán Szonjával

A Klubrádió Szabad sáv műsorában a fiatal színművésznő, Oroszlán Szonja mesél magáról, legújabb sorozatáról, a Haction-ről, blogjáról és minden egyébről, ami a műsor időtartamába belefér. A műsorvezető Rangos Katalin.

A beszélgetés 1. része

A beszélgetés 2. része

A beszélgetés 3. része

2011. november 15.

Szűts Ildikó kapta a legkiválóbb női vezetőnek járó AmCham-díjat


Az Amerikai Kereskedelmi Kamara (AmCham) az idén másodszor adta át a Női Kiválósági Díjat: a zsűri ezúttal Szűts Ildikót, az OTP kommunikációs igazgatóját, a Magyar Posta korábbi vezérigazgatóját ítélte a legjobb női vezetőnek. 

A díjra nyár óta lehetett jelölni olyan vezető szerepben dolgozó hölgyeket, akik mások számára is példát mutathatnak, legyen szó egy cég irányításáról, egy úttörő vállalkozás sikerre viteléről, vagy akár a non-profit, illetve a tudományos életben betöltött irányító szerepről. Az idén, akárcsak a tavalyi évben, 52 jelölés érkezett a pályázatra az ország számos városából. A pályázatok egytől egyig sikeres, inspiráló és példamutató nőkre hívták fel a szakmai zsűri figyelmét. A zsűri a fődíj mellett külön elismerést szeretne adni mind az öt hölgynek, akik a döntőbe kerültek, mivel az ő munkásságukat értékelték leginkább példamutatónak és elismerésre méltónak a megismert pályázatok és a személyes találkozók alapján.

A döntőbe öt hölgy került: Király Júlia , a Magyar Nemzeti Bank alelnöke; Matheidesz Réka , a WAMP alapítója és ügyvezető igazgatója; Patzauer Éva , a Csodalámpa Alapítvány alapítója és ügyvezetője; Sándorné Kriszt Éva , a Budapesti Gazdasági Főiskola rektora, illetve Szűts Ildikó , az OTP Bank vezérigazgatói tanácsadója és kommunikációs igazgatója.


A HÍR FOLYTATÁSA >>

2011. november 13.

Önkéntes segítők adományboltja


Volt egy álmom - mondja Murányi Mónika, aki tanító-konduktorként végzett annak idején a nemzetközi hírű Pető Intézetben, ahol a segítőkészség, az empátia, az áldozatvállalás szinte alapkövetelmény. Az álom már évekkel ezelőtt megvalósult, amikor létrehozta a Kórházi Önkéntes Segítő Szolgálat Alapítványt, a KÖSSZ-t.

- Egy évet töltöttem Amerikában, és ott láttam, megtapasztaltam, hogy milyen természetes módon működik az önként vállalt munka - meséli. - Tudtam, hogy máshol, főként az angolszász országokban is nagy hagyományai vannak ennek a tevékenységnek, és megismertem gyakorlatát is. Azt is tudtam, hogy a magyar egészségügy az egyik olyan frekventált terület, ahol az önkéntes segítőkre nagy szükség van. Ezért született az alapítvány, amelynek meg kellett találni működési területét, formáját, tervezhetővé és szervezhetővé kellett tenni az egész rendszert.

    - Úgy tűnik, mára elmondható, hogy sikerült.

    - Valóban évek óta sikeresen folyik az önkéntes segítők tevékenysége, de nem volt könnyű hazai terepen, itthoni körülmények között megszervezni, elfogadtatni, működtetni. Igaz, valamikor, nehéz időkben nálunk is természetes volt az önkéntes segítés, az egymás iránti felelősségvállalás, szolidaritás, de volt olyan időszak is, amikor a sok kötelező és elvárt "önkéntes, társadalmi munka" mintha kiölte volna az emberekből ezt a nemes cselekedetet. Szerencsére mára felnőtt egy új nemzedék, amelynek újra "belefér", sőt bele is tartozik az értékrendjébe a segíteni akarás. Tehát volt mire, volt kikre építeni. Így sikerült elérni, hogy saját központunk legyen, hálózatot működtessünk, képzéseket szervezzünk önkéntesek számára, menedzseljük munkájukat, és módszertani irányítást adjunk.
Két gyermek- és két felnőtt kórházban vannak jelen önkéntes segítőink, de harminc intézményben koordináljuk az önkéntes munkát. Központunk a Szent Margit Kórházban található, és egy évtizede jelen vagyunk az egészségügy mindennapjaiban.


A HÍR FOLYTATÁSA >>

A női esélyegyenlőség nem női kérdés


A női esélyegyenlőséget sok országban törvényi kvótákkal, párton belüli kvótákkal és egyéb technikai-átmeneti eszközökkel segítették, segítik. A női esélyegyenlőség azonban nem kvótakérdés, hanem arra vonatkozik, hogy lehet-e demokráciát működtetni igazságosság és hatékonyság nélkül.

A női esélyegyenlőségről szóló beszélgetések – vagy inkább beszédek és kinyilatkoztatások – gyakran éppen a lényegről nem szólnak. Arról, hogy a női esélyegyenlőség nem női és férfi ügy, még kevésbé pusztán női ügy, hanem a demokrácia ügye. Úgy gondolom, hogy szélesebb kitekintés nélkül ez a vita nem visz messzire.

A politikai jogok általánossá válása nem jelent egyenlőséget a politika világában – nem is szólva most a gazdasági és társadalmi egyenlőtlenségek fennmaradásáról. Ez utóbbiak felszámolása persze nem is jelentkezett direkt elvárásként a politikai jogok kiterjesztésekor, míg az a feltevés valóban eleven volt, hogy a politikai egyenlőség önmagában egyenlőséghez vezet a gyakorlati politikában is: mindenki hasonló mértékben fog szólni,  szervezkedni, véleményt alkotni, a politikában részt venni-megjelenni, jelöltet állítani, és jelölésre vállalkozni stb.

Így lesz ez a férfiak és a nők esetében egyaránt. Olykor ez a kapcsolat automatikusnak és magától értetődőnek tekintődik napjainkban. Pedig nincs így. Kérdés, hogy ez mindenkinek a maga baja, az egyén döntése és felelőssége a legfontosabb tényező-e ebben a helyzetben? Ha megteheti, miért nem teszi? Ha van joga, ugyanolyan joga, miért nem él vele ugyanúgy a nő, mint a férfi?


A HÍR FOLYTATÁSA >>

Női elnöke van az új lengyel szejmnek


Ewa Kopaczot, a korábbi egészségügyi minisztert választották meg házelnöknek az újjáalakuló szejm első ülésén – a lengyel parlament történetében először került női politikus ilyen magas beosztásba.

A kormánypárti PO (Polgári Platform) képviselőjét a 460 tagú Szejmből háromszázan támogatták a szavazáson, míg az ellenzéki, egyetlen ellenjelölt Marek Kuchinski (PiS) 150 voksot szerzett.

Ewa Kopacz – aki az ülés előtt lemondott egészségügyi miniszteri posztjáról, melyet Bronisław Komorowski lengyel elnök el is fogadott – korábban arról vált híressé Európában, hogy 2009-ben, szinte egyedüliként a kontinensen utasította vissza a sertésinfluenza elleni védőoltások tömeges megvásárlását.

A szavazás előtti utolsó percekben a konzervatív jobboldali PiS képviselői Ewa Kopacz elmulasztott kötelességeit kérték számon a szmolenszki katasztrófával kapcsolatban, ahol véleményük szerint az egészségügyi miniszter nem tett meg mindent az ügy kivizsgálásának érdekében, illetve többször nyilvánosan hazudott. A volt miniszter nevében Sławomir Nowak PO-képviselő a következőt válaszolta: „Kérlek Titeket, ne zsigereljétek ki a katasztrófát. Hagyjátok a holtakat elmenni, az élőket pedig élni”.


A HÍR FOLYTATÁSA >>

2011. november 11.

Női vezérigazgató az ABB Magyarország élén


A 37 éves, három gyermekes édesanya, finn Tanja Vainio az ABB új magyarországi vezérigazgatója. Az új vezető 1998 óta áll az ABB csoport alkalmazásában, és 2011 augusztusában vette át a hazai leányvállalat vezetését.

Vainio a Forbes listáján tavaly 180 helyet megszerző, világszerte 100 országban jelen lévő és 130.000 embert foglalkoztató ABB vállalatnál több mint egy évtizede irányít különféle stratégiai, értéklánc-fejlesztési és változásmenedzsment projekteket világszerte.


A HÍR FOLYTATÁSA >>

"Egy nő nem beszélhet pénzről, slussz" - interjú Rácz Zsuzsával


Útkeresés, pasipara, non-stop lelkisegélynyújtás. Ki ne emlékezne, milyen problémákkal szembesült az Állítsátok meg Terézanyut! című könyv főszereplője. Írója a sikert meglovagolva díjat alapított, a nők társadalmi megbecsültségén szeretne javítani. Beszélgetés Rácz Zsuzsával.

hvg.hu: Nemrégiben díjat alapított, médiabeli megszólalásaiban pedig egyértelműen a nők egyenlősége mellett kardoskodik, miközben a társadalmi sablonok lebontásáról, átértékeléséről beszél. Vehetjük úgy, hogy Ön az 1980-as, 1990-es évek harmadik generációs emancipációs mozgalmának, a girl power-nek a magyarításával próbálkozik?

Rácz Zsuzsa: Igen. Szükség van civil támogató mozgalmakra. Szeretnék tenni azért, hogy a nők társadalmi megbecsültsége javuljon.


hvg.hu: Távolról inkább a Terézanyu-márka marketingjének tűnik a kezdeményezés.

R. Zs.: Én inkább a könyveim népszerűségét próbálom kihasználni, hogy a figyelmet a nők elismertségének hiányára irányítsam. Igazságtalan, hogy azok a nők nem kapnak díjakat ebben az országban, akik igazán megérdemelnék. Azok kapnak, akik amúgy is sikeresek, befutottak. Miközben van egy csomó olyan nő, akire rábízzuk az életünket, vagy a gyerekeinket, az ő vállaikon nyugszik a világunk jelentős része. Az egészségügyben vagy az oktatásban dolgozókat sem erkölcsileg, sem anyagilag nem becsüljük meg. Ezért díjazzuk őket az első körben. A klasszikus, gondoskodó női pályákon dolgozókat.


A HÍR FOLYTATÁSA >>

2011. november 10.

Női szerepek a munkahelyen


Szőke loknik, flitterekkel gazdagon teleszórt testhez álló felső, rózsaszín laptoptáska és Hello Kittys kulcstartó. Van ilyen kolleganőd? És szvetteres, szemüveges, félcipős, aki nagy orosz regényírókat olvas a kávészünetben? Tökéletes kosztümben, drága karórával, feketére festve, összeszorított szájjal "reggelt" köszönő főnökasszony? Persze, hogy sztereotípiákról beszélünk, mégis érdemes egy kicsit foglalkoznunk velük.

Felmérések mutatják, hogy a dolgozó nők kétharmada úgy érzi, nem becsülik meg eléggé a munkahelyén. Ugyanakkor keveset tesznek tudatosan a reputációjuk fejlesztéséért, mert nem látják be, hogy ez feltétele lenne annak, hogy jobban boldoguljanak. Pedig hatalmas női fegyvertár áll rendelkezésre ehhez, amelyet használunk is - a magánéletünkben. A munkahelyen viszont többnyire fals szerepeket játszunk, aztán csodálkozunk, hogy nem vagyunk sikeresebbek.

A reputáció három alapvető eleme az ismertség (ismerjenek minél többen, különösen a nekünk fontos célcsoportból); az elismertség vagy megbecsültség (a szakmai kompetenciánk nyilvánvalóvá tétele); és a kedveltség, hogy ne csak ismerjenek és ne csak a munkánkat becsüljék meg, hanem szeressenek is. Ez a három tényező kell egyensúlyban legyen.


A HÍR FOLYTATÁSA >>

2011. november 4.

Polgár Judit ötvenedszer a női világranglista élén


Polgár Judit ötvenedik alkalommal áll a Nemzetközi Sakkszövetség (FIDE) világranglistájának élén.
A magyar nagymester 2710 Élő-ponttal toronymagasan első a nőknél – 110 ponttal előzi meg a második indiai Humpy Konerut -, a férfiaknál pedig a 35. helyet foglalja el. Polgár Judit teljesítményének értékét növeli, hogy ilyen hosszú ideig még senki sem vezette a világranglistát, sem a nőknél, sem a férfiaknál.

Az erősebb nem rangsorában továbbra is a norvég Magnus Carlsen (2826) az éllovas a világbajnok indiai Viswanathan Anand (2811) és az örmény Levon Aronjan (2802) előtt. Legjobb magyarként Lékó Péter (2720) a 26., az első százban pedig hat magyar található – a FIDE honlapja alapján.


A HÍR FOLYTATÁSA >>

2011. november 2.

Ki védi meg a nőket?


A gazdaság strukturális válsága miatt a társadalmi konfliktusok is kiéleződnek, többek között az idegengyűlölő vagy a nőellenes nézetek is egyre nagyobb teret kapnak Európában - hangzott el a Közép-Európai Egyetemen rendezett konferencián.

A társadalmi nemekkel foglalkoznak (gender-kutatás) azok a szakemberek, akik a tudományág európai helyzetéről és a hazájukban zajló folyamatokról tartottak előadást a Közép-Európai Egyetemen, az AtGender konferenciáján múlt héten. A svéd Társadalmi Nemek Kutatása Titkárságát vezető Kerstin Alnebratt elmondta: a társadalmi nemek tudománya a legfontosabb innováció a tudományokban, amelynek különleges kritikai nézőpontját a kutatásokat finanszírozó ügynökségek korlátok közé akarják szorítani. Külön veszélyként nevezte meg, hogyha az állam kivonul a kutatás és oktatás finanszírozásából, akkor a tanárok teljesen ki lesznek szolgáltatva az intézményvezetőkkel folytatott formális és informális alkuknak, melynek általában a fiatalok látják kárát, főleg, ha kritikus szemléletűek.

Nővédelem vagy posztkolonializmus?

A Svájcból - a Lausanne-i Egyetemről - érkezett Cornelia Moeser az egész Európában érezhető iszlámellenes és nőellenes nézeteket, illetve az ezekkel szembeni fellépést vizsgálta. Elsősorban a feminista, emberi jogvédő franciaországi tüntetésekről beszélt. Felhívta a figyelmet arra, hogy bizonyos jobboldali, szélsőjobboldali szervezetek már-már feminista, nővédő hangot ütnek meg, amikor a muzulmán nők öltözködésébe akarnak beleszólni, úgymond „felszabadítani” őket a férfiak elnyomása alól, miközben véleménye szerint egy posztkolonialista, a gyarmati uralom politikáját folytató, az iszlámot követő nők életébe durván beavatkozó magatartásról van szó. Az így megfogalmazott kényszeremancipáció vezet a fundamentalizmusok megerősödéséhez - hangsúlyozta Moeser.


A HÍR FOLYTATÁSA >>

2011. október 29.

Nők a fejlett és a fejlődő országokban


  • A nők világszerte jobb lehetőségeket látnak az életben, mint anyáik fiatalon – átfogó kutatás a nők médiahasználatára és vásárlási szokásaira vonatkozóan,
  • Növekvő öntudat mellett arról számoltak be, hogy stresszes az életük – nagy az időnyomás, és úgy érzik, túl sokat dolgoznak, 
  • Férfiakhoz képest a nők havonta 28 százalékkal gyakrabban telefonálnak, és 14 százalékkal több SMS-t írnak
A nők világszerte jobb lehetőségeket látnak az életben, mint anyáik fiatalon. A mai lányok, asszonyok döntenek a vásárlások nagy részéről, és előbbre léptek a munkahelyeken, valamint a politikában. Többek között ezt állapítja meg a Nielsen piackutató vállalat öt világrész 21 országában végzett felmérése a nők médiahasználati és vásárlási szokásairól.

A növekvő öntudat mellett mindenütt arról számoltak be a megkérdezettek, hogy stresszes az életük. Valamennyien kisebb-nagyobb időnyomást éreznek, és úgy gondolják, hogy túl sokat dolgoznak.

Az egész világon több szerepben kénytelenek helytállni a nők. A fejlett országokhoz képest nagyobb nyomást érzékelnek a válaszadók a fejlődő országokban. Utóbbiakban növeli a stresszt, hogy ott alacsonyak a jövedelmek. Ezért saját vagy családjuk létszükségleteinek kielégítése után nem marad pénzük pihenésre, nyaralásra. A legnagyobb mértékű stresszt Indiában, Mexikóban és Oroszországban érzékelik a válaszadók. A fejlett országok közül a legstresszesebb életet a spanyol, francia és olasz nők élik.


Folytatása >>

2011. október 11.

Nemek harca: a nők mindig kevesebbet kapnak?


Hazánkban a férfiak jövedelme átlagosan 25 százalékkal magasabb, mint a nőké: a férfiak átlagjövedelme bruttó 256 ezer forint, míg a nők fizetési átlaga 192 ezer forint - derül ki egy állásportál friss felméréséből. Van azonban kevés olyan terület is, ahol a nők kapnak több fizetést a férfiaknál.

A Workania által működtetett Fizetések.hu internetes bérfelmérés kutatói kapcsolódtak a nemzetközi nőnaphoz és legutóbbi felmérésükben a nők és férfiak fizetéseit hasonlították össze. A felmérésben résztvevő több mint 80 ezer munkavállaló fizetésének figyelembe vételével számított adatok szerint azt mondhatjuk, hogy a férfiak jövedelme átlagosan 25 százalékkal magasabb, mint a nőké: a férfiak átlagjövedelme bruttó 256 ezer forint, míg a nők fizetési átlaga 192 ezer forint.

Az iskolai végzettség szerinti összevetés azt mutatja, hogy az OKJ végzettség kivételével - ahol 12 százalék volt a különbség a nemek átlagbére között - bármilyen végzettséggel is rendelkeznek, a nők legalább 25 százalékkal alacsonyabb fizetésért dolgoznak átlagosan, mint férfitársaik. A legnagyobb, 31 százalékos különbség az egyetemi végzettségű alkalmazottak között mutatkozik: míg a diplomás nők átlag 272 ezer forintot keresnek, ugyanilyen végzettséggű férfi kollégáik átlagosan 392 ezer forintot kapnak.

Középiskolai végzettséggel 24 százalékra nyílik az olló, a nők 145 ezer forintos átlagával szemben a férfiak átlagjövedelme 190 ezer forint.  Főiskolai diplomával rendelkező nők átlagosan 232 ezer forintot, a férfiak 328 ezer forintot keresnek, ami 29 százalékkal magasabb.


A HÍR FOLYTATÁSA >>

2011. március 11.

Negyven női cégvezető, ha találkozik

Az egész napos rendezvényen közel 40 fő vett részt, az üzleti élet minden területéről, a vasipartól a pénzügyön át egészen a szépségiparig. A Találkozóra ellátogatott Kovács Nikolett gyorsasági motorversenyző is. A Találkozó bemutatkozásokkal kezdődött, minden résztvevő 90 másodpercben elmondhatta mivel foglalkozik, milyen jellegű kapcsolatokat keres. 

A délelőtt további részében szakmai előadásokra került sor. Joó Zsuzsanna, a Nőtárs Közhasznú Alapítvány elnöke arról beszélt, mit ér a nő, ha vállalkozik.

Lelkes Zoltántól azt is megtanulhatták a jelenlévők, hogyan építsenek úgy céget, hogy az érzelmeiknek és az értékeiknek is megfeleljen. Ádám Gabriella a holisztikus cégvezetés előnyeire hívta fel a cégvezetők figyelmét, majd pedig Molnár-Bánffy Kata a személyes márkaépítés jelentőségéről beszélt.

Ebéd után a kerekasztal beszélgetések igazi értéke abban rejlett, hogy a női vállalkozók megoszthatták egymással spaciális tapasztalataikat. Ezt követően került sor a négyszemközti üzleti tárgyalásokra. A tárgyalásokat előzetes igények alapján állították össze a szervezők.

A Találkozó lehetőséget adott arra, hogy a női vállalkozók bővíthessék üzleti kapcsolataikat, konkrét együttműködéseket, üzletet indíthassanak el, ötleteket kapjanak problémáik megoldására. A résztvevők egyhangúan kinyilvánították, szeretnék, ha folytatódnának ezek a speciális üzleti találkozók.

2011. március 2.

Miért nem akarnak esélyegyenlőségi tervet a cégek?

2010-ben a versenyszférában tevékenykedő magyarországi cégek négyötöde nem rendelkezett esélyegyenlőségi tervvel, vagy esélyegyenlőséggel foglalkozó írásos dokumentummal, holott ez – bár ez a többségük számára nem kötelező – védelmet biztosíthat a hátrányos helyzetű munkavállalók számára. Ahol nincs esélyegyenlőségi terv, ott a vállalati vezetők közel fele szerint ennek oka az, hogy ilyenre nincs is szükség – állapította meg a TÁMOP 2.5.2 program keretében végzett „Munkahelyi foglalkoztatási viszonyok 2010” című kutatás során a TÁRKI két kutatója. 

Esélyegyenlőségi tervet – a Munka törvénykönyve értelmében – az 50 főnél több munkavállalót foglalkoztató költségvetési szervek és a többségi állami vagy önkormányzati tulajdonban álló vállalatok kötelesek elfogadni a 2004-es uniós csatlakozás óta. 2010-ben a versenyszférába tartozó munkahelyek 7%-ában esélyegyenlőségi terv, 11%-ban pedig más ezzel foglalkozó dokumentum – például az általános vagy alapszabály, etikai kódex, a diszkriminációt tiltó belső eljárások és az előnyben részesítő különböző szabályzatok – rendezik az esélyegyenlőség kérdését, valamint a különböző hátrányos helyzetű csoportok előnyben részesítését.

Az esélyegyenlőségi terv tehát csak az intézmények egy kisebb része számára törvényi előírás, azonban az esélyegyenlőséggel foglalkozó írásos dokumentum számos multinacionális cégnél a külföldi vállalatközpont elvárása, illetve a különböző EU-s pályázatok elbírálásánál is előnyt jelenthet.

Ahol nincs esélyegyenlőségi terv (vagy az esélyegyenlőséggel kapcsolatos más írásos dokumentum), ott ezt a vállalati vezetők közel fele azzal indokolja, hogy ilyenre nincs is szükség (41%), körülbelül egynegyedük pedig arra hivatkozott, hogy van esélyegyenlőségi politikájuk, de nem írták le.

Az esélyegyenlőségi terv hiányának gyakori oka még az is, hogy a vállalatnál – vezetőik elmondása szerint – nincs, vagy alig van néhány hátrányos helyzetű dolgozó.

A vezetők körülbelül negyede elismerte, hogy kellene ilyen szabályozás, de még nem foglalkoztak vele.

A válaszoló vezetők egyötöde viszont egyszerűen csak arra hivatkozott, hogy nincs esélyegyenlőségi tervük, mert nem kötelező. (ld. alábbi ábra)

Miért nincs az önök cégénél esélyegyenlőségi terv vagy az esélyegyenlőség kérdésével foglalkozó más írásos dokumentum? (N=767) - kattintson a képre felnagyításhoz



Az esélyegyenlőségi terv hiányának indoklásában a cégek tulajdonosi háttere és mérete szerint némi különbségek mutathatók ki. A vegyesen külföldi és magyar tulajdonban lévő vállalatok az átlagosnál (3%) háromszor nagyobb arányban (9%) említették, hogy egy ilyen dokumentum létrehozása (és feltehetőleg megvalósítása) jelentős többletköltséget okozna, de az átlagosnál (5%) többen mondták e körben azt is, hogy már folyamatban van az esélyegyenlőségi terv kidolgozása (12%).

A „létező, de nem leírt” esélyegyenlőségi politika a közepes (50-249 főt foglalkoztató) és a nagyobb (250 főnél több munkavállalót foglalkoztató) vállalatok esetében jelentősen meghaladja az átlagot (28%): a foglalkoztatottak száma alapján közepes cégek 34%-a, a nagyobbaknak pedig 37%-a érvelt úgy, hogy az esélyegyenlőséget biztosítják ugyan, de nem leírt dokumentumok alapján.

Forrás: Tárki

2011. február 9.

A nők ugyanolyan jó vezetők, mint a férfiak

A nők ugyanolyan jó vezetők, mint a férfiak - állapította meg a TÁMOP 2.5.2. program keretében végzett „Munkahelyi foglalkoztatási viszonyok 2010” c. kutatás során a Tárki

Nincs nagy eltérés a különböző szintű vezetők között a három védett tulajdonság, azaz a nem, az etnikum és a családi helyzet szerint a munkavállaló teljesítményének megítélése kérdésében.

Egy EU-s forrásból finanszírozott hazai munkaügyi kutatás ugyanis arra irányítja rá a figyelmet, hogy bár különböző érdekeket képviselnek, még sincsenek lényegi véleménykülönbségek a cégek vezetői, a szakszervezeti vezetők valamint az üzemi tanácsi vezetők között olyan kérdésekben, mint a romák munkájának minősége a nem romákhoz viszonyítva vagy hogy a nők milyen vezetők a férfiakhoz képest.


(nagyításhoz kattintson a képre)

A fenti ábrából látszik, hogy a legkisebb eltérés a három vezetői csoport között abban van, hogy a női vezetők ugyanolyan jól irányítanak, mint a férfiak, illetve, hogy a kisgyermekes anyák alkalmazása nem hátrányos a vállalatnak (ebben épp a munkavégzés szintjét legjobban látó üzemi tanácsok vezetői a legbiztosabbak).

Míg ezekkel az állításokkal a vezetők döntő többsége egyetért, addig a roma és nem roma dolgozók munkáját már csak a vezetők valamivel több, mint fele tartja azonos minőségűnek. A részmunkaidőben dolgozók keresetével pedig a vezetők körülbelül fele elégedetlen, s a szakszervezeti vezetők a többiekhez képest is elégedetlenebbek.

Forrás: Tárki

2011. február 8.

A NŐ, ha vállalkozik - közös rendezvény

Magyarországon ma vállalkozónőnek lenni azt jelenti, hogy a motivációval rendelkező nő kilép a társadalom által kínált sémából, azzal nem egyszer szembeszegül, és így építi fel saját énrendszerét.

Nincs könnyű dolga, mert kevés támogatást kap, de mindez semmi ahhoz képest, amit a női vállalkozók körében végzett statisztikák mutatnak: a női vállalkozók önbizalma, önismerete nagyon alacsony szinten áll.

Joó Zsuzsanna a Nőtárs Alapítvány elnökeként is évek óta foglalkozik női vállalkozók önismereti tréningjével, és ez alkalommal is olyan témákat feszeget, amit egyetlen női vállalkozó sem kerülhet ki:
  • Ismered-e magad? 
  • Mik az erősségeid, azokat hogyan tudnád még jobban kiaknázni?
  • Mik a motivációid? 
  • Kik a támogatóid? 
  • Meg mered magad mutatni? 
  • Meg tudod-e ragadni a lehetőségeket? 
A Nőtárs Alapítvány elnöke, Joó Zsuzsanna tart előadást a következő, közösen szervezett Üzleti Randi Találkozón.



Időpont: 2011. március 3.(csütörtök) 9.30 - 16.30

Helyszín: Budapest, Lurdy Ház
1097 Budapest, Könyves Kálmán körút 12-14. (térkép)

Jelentkezési határidő: 2011. március 1. (kedd)

A teljes program és jelentkezés az Üzleti Randi Vállalkozónőknek honlapon.

2011. február 7.

A Nőtárs is csatlakozott a petícióhoz

10 pont a gyermekprostitúció ellen petíciót bocsátott ki a mai napon 29 civil szervezet, hozzájuk csatlakozott a Nőtárs Alapítvány is.

Részletek a petícióból:

"A gyermekprostitúció tűrhetetlen. Aláássa a gyermekek biztonságát, jövőjét, felnőttekkel való kapcsolatát – azokét is, akik személyesen nem áldozatai, csak tudnak róla. A gyermekprostitúció az egyenlőtlenség, a kizsákmányolás legrosszabb formája, alig helyrehozható súlyos károk, alapvető emberi jogi sérelmek, lelki, fizikai és társadalmi sérülések okozója.

Nyugat-Európa szexpiacaira immár nem csupán alkalmilag, hanem rendszerszerűen és tömegesen érkeznek a magyar földön előnevelt gyermekkorú és fiatal prostituáltak. Miközben a magyar állam már jó ideje elhárítja magától a felelősséget, a hazai szexipar és a prostitúció fogyasztói mindent megtesznek azért, hogy a maximális hasznot sajtolják ki áldozataikból.

Minthogy a prostitúcióba való bekerülés átlagos életkora – nemzetközi kutatások szerint – 14 év, ennek a jelenségnek a visszaszorítása komoly társadalmi összefogás és állami felelősségvállalás nélkül elképzelhetetlen.

Véleményünk szerint az állam, a közjó letéteményese nem háríthatja át a felelősséget az áldozatokra, nem tehet úgy, mintha ez a drámai jelenség nem létezne vagy csak periférikus probléma volna. Most, amikor egy vezető állami tisztviselő nyilatkozott [1.] ismét ebben a szellemben, kötelességünknek tartjuk, hogy felemeljük a hangunkat a gyermekáldozatok védelmében, és tiltakozzunk a közpolitika szintjére emelt cinizmus és közöny ellen.

A gyermekprostitúció ténye mellett demokratikus társadalom nem mehet el tétlenül. Le kell küzdenünk."

Aláírásával támogassa Ön is a petícióban foglalt követeléseket.
A követelések és a kibocsátó szervezetek listája >>