Ki védi meg a nőket?

A gazdaság strukturális válsága miatt a társadalmi konfliktusok is kiéleződnek, többek között az idegengyűlölő vagy a nőellenes nézetek is egyre nagyobb teret kapnak Európában - hangzott el a Közép-Európai Egyetemen rendezett konferencián.

A társadalmi nemekkel foglalkoznak (gender-kutatás) azok a szakemberek, akik a tudományág európai helyzetéről és a hazájukban zajló folyamatokról tartottak előadást a Közép-Európai Egyetemen, az AtGender konferenciáján múlt héten. A svéd Társadalmi Nemek Kutatása Titkárságát vezető Kerstin Alnebratt elmondta: a társadalmi nemek tudománya a legfontosabb innováció a tudományokban, amelynek különleges kritikai nézőpontját a kutatásokat finanszírozó ügynökségek korlátok közé akarják szorítani. Külön veszélyként nevezte meg, hogyha az állam kivonul a kutatás és oktatás finanszírozásából, akkor a tanárok teljesen ki lesznek szolgáltatva az intézményvezetőkkel folytatott formális és informális alkuknak, melynek általában a fiatalok látják kárát, főleg, ha kritikus szemléletűek.

Nővédelem vagy posztkolonializmus?

A Svájcból - a Lausanne-i Egyetemről - érkezett Cornelia Moeser az egész Európában érezhető iszlámellenes és nőellenes nézeteket, illetve az ezekkel szembeni fellépést vizsgálta. Elsősorban a feminista, emberi jogvédő franciaországi tüntetésekről beszélt. Felhívta a figyelmet arra, hogy bizonyos jobboldali, szélsőjobboldali szervezetek már-már feminista, nővédő hangot ütnek meg, amikor a muzulmán nők öltözködésébe akarnak beleszólni, úgymond „felszabadítani” őket a férfiak elnyomása alól, miközben véleménye szerint egy posztkolonialista, a gyarmati uralom politikáját folytató, az iszlámot követő nők életébe durván beavatkozó magatartásról van szó. Az így megfogalmazott kényszeremancipáció vezet a fundamentalizmusok megerősödéséhez - hangsúlyozta Moeser.


A HÍR FOLYTATÁSA >>