35 év után - talán - hamarosan lehet európai egyesületet alapítani

Az Európai Parlament elfogadta a Jogi Bizottságának (JURI) indítványát a határokon átnyúló európai egyesületek és nonprofit szervezetek alapítására - 2022. február 17-én. 

A 2022. évi állásfoglalás 35 év után követi az Európai Parlamentnek az Európai Közösségekben működő nonprofit egyesületekről szóló - 1987. március 13. - állásfoglalását, melyben hangsúlyozta, hogy megfelelő európai rendeletet kell elfogadni az európai nonprofit szervezetekre vonatkozóan. 

Néhány fontos gondolat az Európai Parlament 2022. évi állásfoglalása bevezetőjéből

1.) Az Emberi Jogok Európai Bírósága elismerte, hogy az egyesülés szabadsága nemcsak az egyesület létrehozásának és megszüntetésének lehetőségét foglalja magában, hanem annak lehetőségét is az egyesület számára, hogy a köztes időszakban tevékenykedhessen.

2.) A nonprofit szervezetek alapvető szerepet játszanak a polgárok és a civil társadalom érdekeinek képviseletében, többek között azáltal, hogy 

• szolgáltatásokat nyújtanak a szociális ágazat gyakran veszteséges területein, 
• ösztönzik a társadalmi életben való részvételt és védik a kisebbségek jogait, 
• kulcsszerepet játszanak a társadalmi-gazdasági kihívások előrejelzésében és kezelésében,
•  a szolgáltatások és a gazdasági tevékenységek terén fennálló hiányosságok felszámolásában, 
• a nemzeti, regionális és helyi kormányzatokkal együtt, 
•  gyakran élnek a véleménynyilvánítás szabadságával és 
• előmozdítják azt különösen a közérdek előmozdításával kapcsolatban, 
• támogatják a demokratikus életben való aktív részvételt és 
• a demokrácia iskolájaként működnek. 

3.) Az európai demokrácia attól függ, hogy a civil társadalom és a képviseleti szervezetek képesek-e szabadon és határokon átnyúlóan működni, a civil társadalomnak és a képviseleti szervezeteknek a demokráciához való hozzájárulásban játszott alapvető szerepe az Unió alapvető értékének minősül. 

4.) A nonprofit szervezetek az uniós civil társadalom szerves részét képezik, és magukban foglalják a jótékonysági szervezeteket, így például az alapítványokat is, amelyek hozzájárulnak az egyének és nonprofit szervezetek közérdekű munkájához, illetve elősegítik azt.

5.) Számos nonprofit szervezet vesz részt teljes körűen a gazdaságban és a belső piac fejlődésében azáltal, hogy rendszeresen végez valamilyen gazdasági tevékenységet; a nonprofit szervezetek társadalmi-gazdasági potenciálja folyamatosan növekszik, és számos ágazatban teremt foglalkoztatási lehetőségeket. 

6.) Különösen a határokon átnyúló nonprofit szervezetek nagymértékben hozzájárulnak az uniós célkitűzések eléréséhez, és számos különféle, transznacionális jelentőséggel bíró, általános érdekű tevékenységet fejlesztenek ki, amelyek különböző területeken az általános érdeket szolgálják. 

7.) A nonprofit szervezetekre vonatkozó megbízható statisztikai adatok alig vagy nem állnak azonnal rendelkezésre. 

A jelenlegi helyzet értékelése az Európai Parlament által

A) A nonprofit szervezetek nem rendelkeznek olyan uniós szintű jogi formával, amely a civil társadalom érdekeinek képviseletét egyenrangúvá tenné a kereskedelmi vállalkozások és a gazdasági egyesülések képviseletével, amelyek számára már régen létrehoztak uniós szintű jogi formát. 

B) A tagállamok közötti jogi, kulturális, politikai és gazdasági különbségek rendkívül bonyolulttá teszik a nonprofit szervezetek határokon átnyúló tevékenységeit. 

C) Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság megbízásából készült, „Recent evolutions of the social economy in the European Union” („A szociális gazdaság legújabb fejleményei az Európai Unióban”) című 2017-es tanulmány szerint az Európai Unióban működő szövetkezetekben, kölcsönös önsegélyező társaságokban, egyesületekben, alapítványokban és hasonló szervezetekben betöltött 13,6 millió fizetett álláshelyből 9 millió az egyesületekben és alapítványokban való foglalkoztatásból származik.

Az Európai Parlament felkéri az Európai Bizottságot, hogy 

1. vizsgálja meg a különböző lehetőségeket, és terjesszen elő javaslatot egy Európai Egyesületi Testület legmegfelelőbb formájára és jogállására vonatkozóan, amelyben valamennyi tagállam képviselteti magát, és amely jól meghatározott döntéshozatali hatáskörrel rendelkezik.
2. vizsgálja meg a tagállamokban működő nonprofit szervezetek különböző működési formáit, és készítsen összehasonlító elemzést.
3. bocsássanak rendelkezésre megfelelő forrásokat a civil társadalmi szereplők számára, növeljék a források hozzáférhetőségét, és egyszerűsítsék tovább az eljárásokat a civil társadalmi szereplők, köztük a kis és helyi szervezetek finanszírozáshoz való hozzáférésének megkönnyítése érdekében. 
4. vizsgálja meg a közhasznú szervezetek uniós szintű részvételi státusza kialakításának lehetőségét. 
5. fontolja meg egy olyan javaslat elfogadását, amely megkönnyíti az adómentességet élvező közhasznú szervezetek kölcsönös elismerését valamennyi tagállamban, amennyiben azokat az egyik tagállamban adózási célból adómentességet élvező közhasznú szervezetként ismerik el. 
6. dolgozzon ki célzott és átfogó stratégiát az Unión belül a civil társadalom megerősítésére, többek között olyan intézkedések bevezetése révén, amelyek minden szinten megkönnyítik a nonprofit szervezetek működését. 
7. az állásfoglalásban és mellékletének I. részében foglalt ajánlások nyomán – terjesszen elő egy, az európai egyesület statútumának megállapításáról szóló rendeletre irányuló javaslatot. 
8. nyújtson be egy, az Unióban működő nonprofit szervezetekre vonatkozó közös minimumszabályokról szóló irányelvre irányuló javaslatot azzal a céllal, hogy a nonprofit szervezetek számára egyenlő versenyfeltételeket teremtsen azáltal, hogy minimumszabályokat állapít meg az állásfoglalásban és mellékletének II. részében megfogalmazott ajánlásoknak megfelelően.

Forrás

Az Európai Parlament 2022. február 17-i állásfoglalása 

a Bizottságnak szóló ajánlásokkal 

a határokon átnyúló európai egyesületek és nonprofit szervezetek statútumáról 

2020/2026(INL) 

***

A mostani jogalkotás elindítója 2019-ben egy német állampolgár volt, aki javaslatot tett az

európai egyesület mint jogi forma bevezetésére. 

Az Európai Bizottság a petícióra adott válaszában 2020. elején egyetértett azzal, hogy a tagállamokban sokféle forma és szabályozás vonatkozik az egyesületekre. És uniós szinten nem létezett számukra egységes jogalap. 

De nem szándékozott új javaslatot benyújtani a társjogalkotóknak, mivel nem tartotta 

valószínűnek, hogy az az Európai Tanácsban elegendő támogatást kapna. 

Forrás