EP - A női vállalkozókról a kis- és középvállalkozások világában - 2011. szeptember

Az Európai Parlament 2011. szeptember 13-i állásfoglalása női vállalkozókról a kis- és középvállalkozások világában 

RÉSZLETEK 

1. fontos felismerni, hogy a nemek közötti egyenlőség eléréséhez elengedhetetlen a családi és otthoni feladatok nők és férfiak közötti megosztása – például a szülői és az apasági szabadság fokozottabb igénybevételével –, és ezért biztosítani kell a munka és magánélet egyensúlyát, ez pedig a nőket arra indíthatja, hogy pénzügyi és munkahelyi függetlenségük biztosítása érdekében saját vállalkozást indítsanak,
2. a nők akadályokba ütközhetnek a tájékoztatáshoz, valamint a pénzügyi és technológiai eszközökhöz és szolgáltatásokhoz való hozzáférés terén, ami korlátozhatja azon képességüket, hogy bővítsék vállalkozásukat, valamint versenybe szálljanak a kormányzati és önkormányzati szerződésekért,
3. a női vállalkozó meghatározás szerint olyan nő, aki vállalkozást hozott létre, amelynek többségi tulajdonosa, és aki tevékenyen részt vesz a döntéshozásban, kockázatvállalásban és mindennapos igazgatásban,
4. a tagállamok között eltérések mutatkoznak a vállalkozó nők számát illetően a férfiakkal összehasonlítva kevesebb nő tekinti a vállalkozást életképes karrierlehetőségnek, és annak ellenére, hogy az elmúlt évtizedben emelkedett a kkv-t vezető nők száma, az Európai Unióban 10 nőre csak 1 női vállalkozó jut, míg a férfiaknál ez az arány 4 az 1-hez 
5. az egyetemi diplomások megközelítőleg 60%-a nő, de a nők mégis alulreprezentáltak a teljes munkaidős állásokban a munkaerőpiacon, különösen az üzleti szférában 
6. a nemek közötti meglévő egyenlőtlenségek csökkentése érdekében rendkívül fontos arra ösztönözni nőket, hogy vállalkozásba fogjanak, és olyan helyzetbe hozni őket, hogy ezt meg is tehessék,
7. az Egyesült Államokban a nők vállalkozásairól szóló 1988. évi törvény (Women's Business Ownership Act) növelte a női vállalkozástulajdonosok számát, amelyek aránya az összes vállalkozást tekintve az 1992-ben mért 26%-ról 2002-re 57%-ra nőtt, e törvény sikere segítheti az EU-t a helyes gyakorlatok azonosításában,
8. azoknak a női vállalkozóknak, akik – társadalmi tényezők miatt – kevésbé tájékozottak a rendelkezésre álló finanszírozási lehetőségekről és kevés pénzügyi igazgatási tapasztalattal rendelkeznek, támogatásra van szükségük nemcsak az indulás szakaszában, hanem az egész üzleti élettartam során, más-más jellegű segítségre van szükség a vállalkozás tervezési és növekedési szakaszában,
9. a női vállalkozások és női kkv-k jelentős forrást képeznek a nők foglalkoztatási arányának emeléshez és ezáltal a nők képzettségi szintjének nagyobb fokú kihasználásához, valamint annak biztosításához, hogy a nőket ne bizonytalan munkaviszonyban foglalkoztassák 
10. a női vállalkozói szellem biztosítja az üzleti dinamizmust és az innovációt, ez a potenciál pedig messze nincs kiaknázva az Európai Unióban, míg a női vállalkozók magasabb aránya összességében kedvező hatást gyakorol és azonnali hozzájárulást nyújt a gazdaság számára 
11. bizonytalan gazdasági helyzetben a női vállalkozók támogatását célzó intézkedéseket könnyen mellőzhetik
12. a férfiak és nők előtt számos esetben nem állnak azonos vállalatvezetési és -fejlesztési lehetőségek 
13. a női vállalkozások előmozdítása olyan hosszú távú folyamat, amelyhez időre van szükség a társadalmi struktúrák és hozzáállások megváltoztatásához 
14. a nőkben mindig is volt vállalkozókészség, de a szabályok és a szerepek hagyományos megosztása miatt a vállalkozás nem mindig volt előttük nyitva álló lehetőség
15. a női vállalkozók heterogén csoportot alkotnak, tagjai különböző életkorúak, különféle háttérrel és iskolázottsági szinttel rendelkeznek és lehetnek akár friss diplomások vagy már befutott karrierrel rendelkezők, akik új módokat szeretnének találni vezetői képességeik, vállalkozó szellemük, kommunikációs és kompromisszumkészségük, valamint a kockázatok megfelelő felmérésére irányuló képességük kibontakoztatására 
16. a női vállalkozók az ágazatok és üzleti vállalkozások széles körében tevékenykednek 
17. a nemi sztereotípiák és strukturális korlátok miatt a férfiak és nők előtt számos esetben nem állnak azonos vállalatvezetési és -fejlesztési lehetőségek, tekintve, hogy a nőkről gyakran indokolatlanul úgy gondolják, hogy hiányoznak belőlük olyan vállalkozáshoz szükséges készségek, mint például az önbizalom, a vezetői készségek, az öntudatosság és kockázatvállalás
18. az aktív női és férfi vállalkozóktól érkező felkarolás és támogatás segítheti a női vállalkozók által frissen alapított vállalatokat az üzletindításhoz kapcsolódó sok félelem legyőzésében
19. eddig nem végeztek elegendő uniós szintű kutatást a női vállalkozókról, amelyek információkkal szolgálhatnának az e területre vonatkozó uniós szintű politikák kidolgozásához és végrehajtásához

A pénzügyi és képzési támogatáshoz való hozzáférés

• a nők és férfiak közötti egyenlőség az EU egyik alapelve, amelyet az Európai Unióról szóló szerződés és az Európai Unió Alapjogi Chartája is elismer, és bár jelentős előrelépés történt, a vállalkozás és a döntéshozatal terén továbbra is számos egyenlőtlenség tapasztalható a nők és a férfiak között
• a pénzügyi és gazdasági válság tovább mélyítette sok lehetséges női vállalkozó problémáit, különösen a vállalkozás első három évében  
• a nyereséges kkv-k akár nők, akár férfiak általi létrehozása segítheti a tagállamokat a fenntarthatóbb gazdasági növekedés elérésében

A hagyományos üzleti hálózatépítési lehetőségekhez, illetve információs és kommunikációs technológiához való hozzáférés

• a „Női vállalkozók nagyköveteinek európai hálózata” (ENFEA), amely rávilágít arra a szerepre, amelyet a nők játszhatnak munkahelyteremtésben és a versenyképesség előmozdításában azáltal, hogy más nőket és fiatal lányokat saját vállalkozásuk felépítésére ihletnek iskolai, egyetemi, közösségi és médiatevékenységeken keresztül

Forrás