EP - A nők gazdasági szerepvállalása az uniós magán- és állami szektorban - 2017. október

EP - A nők gazdasági szerepvállalása az uniós magán- és állami szektorban - 2017. október

Az Európai Parlament 2017. október 3-i állásfoglalása a nők magán- és közszférán belüli gazdasági szerepvállalásának növeléséről az EU-ban

RÉSZLETEK 
  1. a nők munkaerőpiaci, valamint a gazdasági döntéshozatalban való egyenlő részvétele a nők gazdasági szerepvállalásának egyaránt előfeltételei és következményei
  2. az Unió egészében a nők továbbra is jelentősen alulreprezentáltak a munkaerőpiacon és a vezetői munkakörökben, és a nők teljes foglalkoztatása még mindig csaknem 12%-kal alacsonyabb, mint a férfiaké
  3. a nők gazdasági szerepvállalása útjában álló főbb akadályok többek között a társadalmi normák, a megkülönböztető jogszabályok vagy a jogi védelem hiánya, a nem fizetett házimunka és gondozás férfiak és nők közötti egyenlő megosztásának kudarca, valamint a pénzügyi, digitális és ingatlanjavakhoz való hozzáférés hiánya
  4. a nők gazdasági szerepvállalásának növelése előtti akadályokat a magán- és a közszférában is tapasztalható többszörös és interszekcionális egyenlőtlenségek, sztereotípiák és diszkrimináció okozzák
  5. Európa 2020 stratégia célja, hogy 2020-ra a nők és férfiak 75%-a foglalkoztatott legyen, és különösen az, hogy bezáruljon a nemek közötti szakadék a foglalkoztatás terén
  6. 2015 végén a Bizottság kiadta a nemek közötti egyenlőségre vonatkozó 2016–2020-as cselekvési tervet, amelyben a négy „központi” cselekvési terület egyikét a nők gazdasági jogai és szerepvállalása jelentik
  7. a munka és a magánélet közötti hatékony egyensúlynak pozitív hatása van az „egyenlő kereső/egyenlő gondozó” modell felé történő előrelépésre a nők és férfiak között
  8. az Eurostat szerint az Unióban a dolgozó nők 31,5%-a részmunkaidőben dolgozik, szemben a dolgozó férfiak 8,2%-os arányával 
  9. csak a nők alig több mint 50%-a dolgozik teljes munkaidőben, összevetve a férfiak 71,2%-ával, ami a teljes munkaidős foglalkoztatási arányok közötti 25,5%-os szakadékot jelent 
  10. a gazdaságilag inaktív nők csaknem 20%-a esetén a gondozási feladatok jelentik az inaktivitás okát, míg a gazdaságilag inaktív férfiak esetén ez az arány csak kevesebb mint 2% 
  11. gondozási kötöttségek, valamint a munka és a magánélet összeegyeztetéséből eredő nehézségek miatt a nők sokkal gyakrabban dolgoznak részmunkaidőben vagy válnak gazdaságilag inaktívvá, mint a férfiak, ami negatív hatással van a javadalmazásukra és a nyugdíjhoz köthető bevételükre
  12. a nők legalább két és félszer több nem fizetett házimunkát és gondozási tevékenységet végeznek, mint a férfiak
  13. az anyaságot nem szabad a nők szakmai fejlődése, és következésképpen emancipációjuk akadályának tekinteni
  14. a nők és a férfiak gyermekneveléssel kapcsolatos jogai és kötelességei (a szülés utáni felépülés kivételével) egyenlőek, szem előtt tartva, hogy a gyermeknevelés felelősségét meg kell osztani, ezért az nem hárítható kizárólag az anyákra
  15. 2015-ben az egy 6 év alatti gyermeket nevelő nők átlagos foglalkoztatottsága közel 9%-kal volt alacsonyabb, mint a kisgyermekkel nem rendelkező nőké, és ez a különbség egyes tagállamokban a 30%-ot is meghaladta
  16. az anyaság és a szülői lét nem lehet hátrányos megkülönbözetés alapja a munkavállalással és a munkaerőpiacon maradással kapcsolatban
  17. a kvótákról bebizonyosodott, hogy javítják a magánvállalatok teljesítményét, és fokozzák a szélesebb értelemben vett gazdasági növekedést, emellett pedig jobban hasznosítják a munkaerőben rejlő tehetséget
  18. a nemek közötti esélyegyenlőség és a munkavállalói képviselet sokszínűsége a vállalatok vezetőtestületeiben demokratikus alapérték, olyan pozitív gazdasági hatásokkal, mint befogadó stratégiai döntéshozatali folyamat és a nemek közötti bérszakadék csökkentése
  19. az OECD-tanulmányok azt mutatják, hogy azok a vállalatok, amelyeknél több nő van a vezetőtestületekben, nyereségesebben működnek, mint a kizárólag férfiakból álló vezetőtestületekkel rendelkező vállalatok
  20. a tipikusan nők által uralt ágazatokban vagy szerepekben általában alacsonyabbak a bérek, mint a férfiak által uralt ágazatokban vagy szerepekben, ami a nemek közötti – jelenleg 16% és 40%-os – bér- és nyugdíjszakadék egy elemét alkotja
  21. az Európai Unióban a nők 24,4%-át fenyegeti a szegénység vagy a társadalmi kirekesztés veszélye, az egyedülálló anyákat, az 55. életévüket betöltött nőket és a fogyatékossággal élő nőket pedig különösen veszélyezteti a munkanélküliség és a munkaerőpiaci aktivitás hiánya
  22. a gazdasági erőszak a nemi alapú erőszak egy formája, ami a nők mindennapi életében következik be, és megakadályozza, hogy a nők gyakorolják a szabadsághoz való jogukat, újratermeli a nemek közötti egyenlőtlenséget, és figyelmen kívül hagyja a nők által a társadalom egészében betöltött szerepet
  23. számos tanulmány egyértelműen bemutatta, hogy az állami szféra kiadáscsökkentései rendkívüli mértékű negatív hatást gyakoroltak a nőkre, gazdasági szerepvállalásukra és a nemek közötti egyenlőségre
  24. az oktatás, a képesítések és a készségek elsajátítása alapvető fontosságúak a nők szerepvállalásának növeléséhez társadalmi, kulturális és gazdasági szinten, és az oktatási lehetőségeket az egyenlőtlenségekkel (mint a döntéshozatalban és a vezetői beosztásokban, a mérnöki és természettudományos területen való alulreprezentáltság) szembeni küzdelem központi elemeként ismerik el, így javítva a nők és lányok gazdasági szerepvállalását
  25. a digitalizálásnak pozitív hatása van az új munkalehetőségek kialakítására és a rugalmasabb munkaidő-beosztások irányába történő konstruktív váltás előidézésére, különösen a munkaerőpiacra belépő és visszatérő nők számára, valamint a gondozási és szakmai élet közötti jobb egyensúly kialakítására is, a nők és a férfiak számára egyaránt
Általános megfontolások
  • a nők gazdasági részvétele és szerepvállalása kulcsfontosságú alapvető jogaik erősítésében, valamint a gazdasági függetlenség elérésére, a társadalom befolyásolására és az életük feletti ellenőrzésre való felhatalmazásukban, egyben az üvegplafon áttörésében, ami megakadályozza, hogy a munka világában a férfiakkal egyenlő bánásmódban részesüljenek
  • a nők jogainak és gazdasági szerepvállalásának erősítéséhez kezelnünk kell a mélyen gyökerező, nemek közötti egyenlőtlen hatalmi viszonyokat
  • a nők alacsony foglalkoztatási arányának és a nők foglalkoztatásból való kizárásának negatív hatása van a nők gazdasági szerepvállalására 
  • a nők alacsonyabb foglalkoztatási arányának teljes éves gazdasági költségei, figyelembe véve a kiesett kereseteket, az elmaradt jóléti hozzájárulásokat és a további közpénzekkel kapcsolatos költségeket, az Eurofound becslései szerint az EU GDP-jének 2,8%-át teszi ki, vagyis 370 milliárd eurót 2013-ban, míg egy nő foglalkoztatásból való kizárása az EIGE becslései szerint 1,2 és 2 millió EUR között van, a képzettsége szintjétől függően
  • a nők gazdasági szerepvállalása és egyenlő munkaerőpiaci esélyeik elsősorban egyénileg kulcsfontosságúak a nők számára, de az EU gazdasági növekedése szempontjából is kiemelten fontosak, mivel pozitív hatással járnak a GDP-re, a befogadóképességre és a vállalkozások versenyképességére, valamint az öregedő népességgel kapcsolatos uniós kihívásokra is segítenek választ adni 
  • egy 2009-es tanulmány szerint az Unió GDP-je elméletileg csaknem 27%-kal növekedne, ha a munkaerőpiac a nemek szempontjából teljes mértékben kiegyensúlyozott lenne
Fellépések és eszközök a nők gazdasági szerepvállalásának növelésére

A munka és a magánélet közötti jobb egyensúly
  • a férfiak gondozási feladatokba való bevonása előfeltétele a nemi szerepekhez kapcsolódó hagyományos sztereotípiák megváltoztatásának 
  • mindkét nem és az egész társadalom hasznára válik a nem fizetett munka méltányosabb elosztása és a gondozáshoz kapcsolódó szabadság egyenlőbb kivétele 
  • egy „egyenlő kereső – egyenlő gondozó” modell jelenti a nemek közötti egyenlőség elérésének leghatékonyabb módját az élet minden területén
  • a munka és a magánélet közötti jobb egyensúly és a nők és férfiak közötti nagyobb egyenlőség alapvető fontosságú a nők gazdasági szerepvállalása növelésének célja eléréséhez 
  • a munka és a magánélet közötti jobb egyensúly biztosítaná a fizetett és nem fizetett munkák méltányosabb elosztását a családon belül, fokozná a nők munkaerőpiaci részvételét, és ennek megfelelően csökkentené a nemek közötti bér- és nyugdíjszakadékot
Egyenlő vagy egyenlő értékű munkáért járó egyenlő díjazás és a bérek feltérképezése
  • a tipikusan férfiak által uralt munkával összehasonlítva – szükség van a tipikusan nők által uralt munka, mint például az egészségügyi, a szociális és a tanítási ágazat elismerésére és újraértékelésére
A nemek közötti egyenlőség az állami és magánszektorban
  • a közszférában szükség lehet kvótákra, ha egy közintézmény nem teljesíti a méltányos képviselet kötelezettségét, és így javíthatja a döntéshozó intézmények demokratikus legitimitását
  • a nemi kvóták és a tömörített listák használata nagyon hatékony eszköznek bizonyult a politikai döntéshozatalban a megkülönböztetés és a nemi alapú egyenlőtlenségek kezelésére, valamint a politikai döntéshozatali szervekben a demokratikus képviselet javítására
Ajánlások a nők gazdasági szerepvállalásának növelésére
  • a nők Európa össznépességének 52%-át, az uniós önálló vállalkozóknak és induló vállalkozásoknak azonban csak az egyharmadát teszik ki 
  • a nők a férfiaknál több nehézséggel szembesülnek a finanszírozáshoz, képzéshez való hozzáférés, illetve a hálózatépítés és a munka és a magánélet közötti egyensúly megteremtése terén 
  • a pénzügyi függetlenség döntő fontosságú az egyenlőség eléréséhez
  • a nők és lányok digitális készségeinek és informatikai jártasságának javítása és az IKT-ba történő integrációjuk fokozása hozzájárulhat gazdasági szerepvállalásukhoz és függetlenségükhöz, ami a nemek közötti teljes bérszakadék csökkenését eredményezi
  • a nők az EU-ban a diplomások közel 60%-át teszik ki, de a tartós akadályozó tényezők miatt mégis alulreprezentáltak a természettudománnyal, matematikával, informatikával, mérnöki tudományokkal kapcsolatos és hasonló szakmákban 

Megjegyzések

Legolvasottabbak

Segítsd Te is 1%-kal a Nőtárs új programját

folytatjuk: FÖLFELÉ! KLUB Beszélgetések nőkkel üzletről - 2020. július 29., 14-16 óra, Budapest XIX. kerület

Hányan beszélnek legalább egy idegen nyelvet Magyarországon és Európában?

Női vezérigazgató az ABB Magyarország élén

Felhívás: Karácsonyi adománygyűjtés nőknek - 2013. december 10., kedd

Bejegyzések listája

További lehetőségek

ÍRJ NEKÜNK, ha kérdésed vagy javaslatod van (Üzeneteddel elfogadod Adatkezelési Tájékoztatónkat.)

Név

E-mail *

Üzenet *