EP - A nők és a férfiak közötti egyenlőségről az Európai Unióban - 2012. március

Az Európai Parlament 2012. március 13-i állásfoglalása a nők és a férfiak közötti egyenlőségről az Európai Unióban 

RÉSZLETEK 

1. a nemek közötti egyenlőség az Európai Unió egyik alapelve, amelyet az Európai Unióról szóló szerződés is rögzít 
2. az Unió minden tevékenységét illetően elkötelezte magát a nemek közötti egyenlőség általános érvényesítése mellett 
3. az e területen elért fokozatos előrelépés ellenére továbbra is sok az egyenlőtlenség a nők és a férfiak között
4. a nemek közötti egyenlőség céljának megvalósításához a nők erőteljesebb politikai képviseletére van szükség 
5. a nők politikai döntéshozatalban való képviselete nem javult lineárisan az elmúlt években – az EU nemzeti parlamentjeiben változatlanul 24% a nők és 76% a férfiak aránya, a női képviselők aránya egyes tagállamokban nem haladja meg a 15%-ot és az összes miniszter csupán 23%-a nő 
6. az Európai Parlament női alelnökeinek száma a 2009–2014-es parlamenti ciklus második felében csökkent
7. a nők elleni − többek között lelki − erőszak a nők és férfiak közötti egyenlőség egyik fő akadálya és a politikai vezetők annak leküzdésére irányuló intézkedései ellenére egyben az emberi jogok megsértésének egyik leggyakoribb formája az EU-ban; mivel a gazdasági recesszió olyan feltételeket teremt, amelyekhez az intim kapcsolatokon belüli fokozott erőszak társul, és a támogató szolgáltatásokat sújtó megszorító intézkedések miatt az erőszak női áldozatai még a szokásosnál is kiszolgáltatottabbak;
8. a közgazdászok és a demográfusok (Világbank, OECD, IMF) gazdasági és matematikai modelleket használnak, hogy felhívják a figyelmet a – főként nők által végzett – háztartási termelés gazdasági értékére, valamint arra, hogy a nők GDP-hez való hozzájárulása még nagyobb lenne, ha abba a nem fizetett munkájukat is beszámítanák, ami bizonyítja a nők munkájával szembeni diszkriminációt
9. a tőkéhez való hozzáférés rendkívül korlátozott a banki ágazat válsága miatt, és ez a probléma várhatóan aránytalanul súlyosan érinti majd a női vállalkozókat, mivel a nők egyre gyakrabban folytatnak önálló vállalkozói tevékenységet a munkavégzés és a családi élet hatékonyabb összeegyeztetése érdekében
10. a nemek szerinti bontásban megvalósuló adatgyűjtés és -elemzés elengedhetetlen az Európai Unióban a nők és a férfiak közötti egyenlőség megvalósításához
11. rendkívül lassú előrelépés figyelhető meg a nemek közötti egyenlőség és különösen a gazdasági egyenlőség elérése terén 
12. a politikai vezetők részéről nemcsak a kérdés elméleti megvitatására van szükség, hanem arra is, hogy az gazdasági stratégiáikban kiemelt helyen szerepeljen
13. a nők és a férfiak fizetésében továbbra is nagy az eltérés (egyes esetekben meghaladja a 25%-ot), és e bérszakadék az erőfeszítések és az elért előrelépések ellenére nem csökken, hanem inkább állandósul
14. a nemek közötti szakadék a családalapítás előtt kisebb, és növekszik, amikor az egyének párt alkotnak 
15. a nők foglalkoztatási rátája először az első gyermekszüléskor csökken, és a munkaerő-piaci hátrányok életük korábbi szakaszaiban halmozódnak fel a gyermekgondozáshoz kapcsolódóan, amely egy későbbi szakaszban átvált az idősek ápolásába, ami gyakran munka mellett is szegénységhez vezet
16. a városi területeken élő nőkhöz képest a vidéki térségekben élő nők még nagyobb megkülönböztetéssel és erőteljesebb nemi sztereotípiákkal küzdenek, és e nők foglalkoztatási rátája sokkal alacsonyabb, mint a városokban élőké

Egyenlő mértékű gazdasági függetlenség

• az önálló vállalkozói tevékenységet folytató férfiak és nők közötti egyenlő bánásmód elvének alkalmazásáról szóló 2010/41/EU irányelv elfogadása
• a jövedelem, valamint a fizetett, minőségi foglalkoztatás jelenti a kulcsot a nők a gazdasági függetlenségéhez, valamint a társadalom egészét tekintve a férfiak és a nők közötti nagyobb egyenlőséghez

Egyenlő vagy egyenlő értékű munkáért járó egyenlő díjazás

• az elmúlt évek számtalan kampánya, célkitűzése és intézkedése ellenére a nemek közötti tág bérszakadék továbbra is konokul tartja magát, a nők Unió-szerte átlagosan 17,5%-kal kevesebbet keresnek, mint a férfiak
• a gazdasági válság és a költségvetési megszorítások elmélyítik a problémát, mivel ezekben a nők aránytalanul súlyosan érintettek

Egyenlő arányú részvétel a döntéshozatalban

• a frissen végzett egyetemi diplomások 60%-a nő, jóllehet a nők továbbra is alulreprezentáltak a gazdasági döntéshozatali pozíciókban
• a nők gazdasági döntéshozatalban való részvételéről szóló, 2012. évi európai bizottsági jelentésben ismertetettek szerint a nők vállalati testületeken belüli létszámára vonatkozóan továbbra sem történt előrelépés 
• az EU-ban a legfontosabb tőzsdén jegyzett vállalatok vezetői közül átlagosan csupán 13% nő, és csak 3%-os a női vállalati elnökök aránya
• 2012-ig javaslatot kell tenni olyan jogszabályokra – többek között kvótákra –, amelyek célja, hogy 2015-re 30%-kal, 2020-ra pedig 40%-kal növeljék a nők részvételi arányát a vállalatirányítási testületekben, mindeközben figyelembe véve a tagállamok feladatait, valamint gazdasági, strukturális (azaz a vállalatok méretéhez kapcsolódó), jogi és regionális sajátosságait
• a választási kvóták használata kedvező hatással van a nők képviseletére 
• a Franciaországban, Spanyolországban, Belgiumban, Szlovéniában, Portugáliában és Lengyelországban bevezetett, jogszabályba iktatott paritásos rendszerek és nemi kvóták
• a női parlamenti bizottsági elnökök számának és a női európai parlamenti képviselők számának jelentős emelkedését a 2009–2014-es jogalkotási ciklusban 
• a női európai parlamenti alelnökök száma csökkent a ciklus második felében 

Forrás