A határon átnyúló nonprofit szervezetekre vonatkozó közös szabályzás létfontosságú lenne a páneurópai civil társadalom szempontjából A képviselők minden, a civil társadalom politikai alapú korlátozására tett kísérletet elítélnek Az egyesületeknek és nonprofit szervezeteknek nincs uniós szintű, közös jogállása, szemben a kereskedelmi vállalkozásokkal A nonprofit szervezetek jogállásának Unió-szerte történő harmonizálásáról és az európai egyesület statútumának létrehozásáról fogadtak el ajánlásokat az európai képviselők. Az Európai Parlament egy sor jogalkotási ajánlást fogadott el, amelyek mind az európai nonprofit szervezetek jogi helyzetének harmonizálását és megerősítését célozzák. Az ajánlások megvalósulásával a nonprofit szervezetek profitorientált társaikkal egyenlő jogokat élveznének. A nonprofit szervezetek (azaz például egyesületek, jótékonysági szervezetek, alapítványok és hasonló szervezetek) alapvető feladatot látnak el a polgárok és a civil társadalom érdekeinek képviselete...

Az Európai Parlament elfogadta a Jogi Bizottságának (JURI) indítványát a határokon átnyúló európai egyesületek és nonprofit szervezetek alapítására -  2022. február 17-én .  A 2022. évi állásfoglalás 35 év után követi az Európai Parlamentnek az Európai Közösségekben működő nonprofit egyesületekről szóló - 1987. március 13. - állásfoglalását, melyben hangsúlyozta, hogy megfelelő európai rendeletet kell elfogadni az európai nonprofit szervezetekre vonatkozóan.  Néhány fontos gondolat az Európai Parlament 2022. évi állásfoglalása bevezetőjéből 1.) Az Emberi Jogok Európai Bírósága elismerte, hogy az egyesülés szabadsága nemcsak az egyesület létrehozásának és megszüntetésének lehetőségét foglalja magában, hanem annak lehetőségét is az egyesület számára, hogy a köztes időszakban tevékenykedhessen. 2.) A nonprofit szervezetek alapvető szerepet játszanak a polgárok és a civil társadalom érdekeinek képviseletében , többek között azáltal, hogy  szolgáltatásokat nyújtanak a sz...

Az Európai Parlament 2019. január 15-i állásfoglalása a nemek közötti egyenlőség Európai Parlamenten belüli érvényesítéséről. RÉSZLETEK  az Európai Unió népessége fele részben nőkből, fele részben pedig férfiakból áll, az Európai Parlament összetétele azonban a nők nagymértékű alulreprezentáltságát mutatja,  az európai parlamenti képviselők csupán 36,1%-a nő mivel ezt az aránytalanságot a Parlament Elnökségének összetétele is tükrözi, amely 7 nőből és 13 férfiból áll  a nemek közötti kiegyensúlyozott képviselet és a sokféleség a Parlament szerveiben segít a sztereotípiák lebontásában, a diszkrimináció csökkentésében, valamint növeli a polgárok demokratikus részvételét és a Parlament határozatainak legitimitását 2016-ban a Parlamentben a kinevezett felső vezetőknek (főigazgatóknak és igazgatóknak) csupán 11%-a, 2017-ben pedig csupán 33%-a volt nő a Parlament alkalmazottainak 59%-át nők alkotják, de továbbra is alulreprezentáltak a vezetés valamennyi szintjén  a felső ...

Az Európai Parlament 2017. október 3-i állásfoglalása a nők magán- és közszférán belüli gazdasági szerepvállalásának növeléséről az EU-ban RÉSZLETEK  a nők munkaerőpiaci, valamint a gazdasági döntéshozatalban való egyenlő részvétele a nők gazdasági szerepvállalásának egyaránt előfeltételei és következményei az Unió egészében a nők továbbra is jelentősen alulreprezentáltak a munkaerőpiacon és a vezetői munkakörökben, és a nők teljes foglalkoztatása még mindig csaknem 12%-kal alacsonyabb, mint a férfiaké a nők gazdasági szerepvállalása útjában álló főbb akadályok többek között a társadalmi normák, a megkülönböztető jogszabályok vagy a jogi védelem hiánya, a nem fizetett házimunka és gondozás férfiak és nők közötti egyenlő megosztásának kudarca, valamint a pénzügyi, digitális és ingatlanjavakhoz való hozzáférés hiánya a nők gazdasági szerepvállalásának növelése előtti akadályokat a magán- és a közszférában is tapasztalható többszörös és interszekcionális egyenlőtlenségek, sztereotípiá...

Az Európai Parlament 2012. március 13-i állásfoglalása a nők és a férfiak közötti egyenlőségről az Európai Unióban  RÉSZLETEK  a nemek közötti egyenlőség az Európai Unió egyik alapelve, amelyet az Európai Unióról szóló szerződés is rögzít  az Unió minden tevékenységét illetően elkötelezte magát a nemek közötti egyenlőség általános érvényesítése mellett  az e területen elért fokozatos előrelépés ellenére továbbra is sok az egyenlőtlenség a nők és a férfiak között a nemek közötti egyenlőség céljának megvalósításához a nők erőteljesebb politikai képviseletére van szükség  a nők politikai döntéshozatalban való képviselete nem javult lineárisan az elmúlt években – az EU nemzeti parlamentjeiben változatlanul 24% a nők és 76% a férfiak aránya, a női képviselők aránya egyes tagállamokban nem haladja meg a 15%-ot és az összes miniszter csupán 23%-a nő  az Európai Parlament női alelnökeinek száma a 2009–2014-es parlamenti ciklus második felében csökkent a nők elleni ...

Az Európai Parlament 2011. szeptember 13-i állásfoglalása női vállalkozókról a kis- és középvállalkozások világában  RÉSZLETEK  fontos felismerni, hogy a nemek közötti egyenlőség eléréséhez elengedhetetlen a családi és otthoni feladatok nők és férfiak közötti megosztása – például a szülői és az apasági szabadság fokozottabb igénybevételével –, és ezért biztosítani kell a munka és magánélet egyensúlyát, ez pedig a nőket arra indíthatja, hogy pénzügyi és munkahelyi függetlenségük biztosítása érdekében saját vállalkozást indítsanak, a nők akadályokba ütközhetnek a tájékoztatáshoz, valamint a pénzügyi és technológiai eszközökhöz és szolgáltatásokhoz való hozzáférés terén, ami korlátozhatja azon képességüket, hogy bővítsék vállalkozásukat, valamint versenybe szálljanak a kormányzati és önkormányzati szerződésekért, a női vállalkozó meghatározás szerint olyan nő, aki vállalkozást hozott létre, amelynek többségi tulajdonosa, és aki tevékenyen részt vesz a döntéshozásban, kockázatváll...

Az Európai Parlament 2010. május 18-i jogalkotási állásfoglalása az önálló vállalkozói tevékenységet folytató férfiak és nők közötti egyenlő bánásmód elvének alkalmazásáról  RÉSZLETEK  4. cikk Az egyenlő bánásmód elve (1) Az egyenlő bánásmód elve azt jelenti, hogy semmiféle nemi alapú hátrányos megkülönböztetésre nem kerülhet sor a köz- vagy magánszektorban, sem közvetlenül, sem közvetetten, például a következőkkel kapcsolatban: vállalkozás létrehozása, eszközökkel való ellátása vagy bővítése, vagy bármely más formájú önálló vállalkozói tevékenység megkezdése vagy bővítése. 9. cikk Jogvédelem (1) A tagállamok biztosítják, hogy minden személy, akit saját állítása szerint az egyenlő bánásmód elvének be nem tartása miatt veszteség vagy kár ért, az ezen irányelv szerinti kötelezettségek érvényesítésére bírói vagy közigazgatási eljárást– beleértve a tagállamok által megfelelőnek vélt esetben a békéltető eljárásokat is – vehessen igénybe, annak a viszonynak a megszűnése után is, ame...

A Nemek Közötti Egyenlőség Európai Intézetét (EIGE) az Európai Parlament és az Európai Unió Tanácsa hozta létre 2006-ban.  Az EIGE céljai  a nemek közötti egyenlőség előmozdításához való hozzájárulás és ennek megerősítése ,  beleértve a nemek közötti esélyegyenlőség érvényesítését valamennyi közösségi politikában és az abból eredő nemzeti politikákban,  továbbá a nemi hovatartozáson alapuló megkülönböztetés elleni küzdelem  és az uniós polgárokban a nemek közötti egyenlőség tudatosításának növelése ,  a közösségi intézményeknek – különösen a Bizottságnak – és a tagállamok hatóságainak nyújtott technikai segítség révén.  Az EIGE feladatai  a) a nemek közötti egyenlőségre vonatkozó objektív, összehasonlítható és megbízható információk gyűjtése, elemzése és terjesztése b) az adatok európai szintű objektivitásának, összehasonlíthatóságának és megbízhatóságának javítására szolgáló módszerek kifejlesztése olyan kritériumok megállapításával, amelyek javí...

"Azt akarjuk, hogy a nemek közötti egyenlőség uniós prioritás legyen, mivel a nemek közötti egyenlőség a jogalkotás minőségének javítását jelenti.  Ehhez szükségünk van a civil társadalom és minden olyan szervezet segítségére, amely hozzájárul az esélyegyenlőségért folytatott küzdelemhez." Evelyn Regner, az EP FEMM Nőjogi és Esélyegyenlőségi Bizottság elnöke (2019-2021) Az Európai Parlament Nőjogi és Esélyegyenlőségi Bizottságának (FEMM) hatásköre  (1) a nők jogainak meghatározása, támogatása és védelme az Unióban és a kapcsolódó uniós intézkedésekben, (2) a nők jogainak előmozdítása harmadik országokban, (3) az esélyegyenlőségi politika, beleértve a férfiak és nők közötti esélyegyenlőség előmozdítását a munkaerőpiaci lehetőségek és az egyenlő munkahelyi bánásmód tekintetében, (4) a nemi alapú erőszak és megkülönböztetés valamennyi formájának megszüntetése, (5) a nemek közötti esélyegyenlőség alapelvének megvalósítása és továbbfejlesztése valamennyi politika területén, (6) ...

Segítsd Te is 1%-kal a Nőtárs új programját Támogasd Te is az új     NŐIKVÓTA50     programunkat 1%-kal  (legkésőbb 2022. május 20-ig) A Nőtárs Alapítvány 2020-ben NŐIKVÓTA50 néven indult tematikus honlapjának célja, hogy felhívjuk a figyelmet a nők esélyegyenlőségének hiányára a társadalmunkban, gazdaságunkban, kultúránkban, közéletünkben.  Azzal foglalkozunk ennek a programnak a keretében, hogy megnézzük és megmutassuk a nők képviseletét életünk különböző területén.  Néhány péld a a közel félezer bejegyzésből: a Magyar Állatorvosi Kamara 9 fős vezetőségében nincs nő a Magyar Ügyvédi Kamara 7 fős vezetőségében nincs nő a vizsgált 15 szakmai kamara egyikében sincs női elnök a Klubrádió Reggeli személy 1 órás beszélgetéseiben 54 nőre 216 férfi jut a független hírmédia-szerkesztőségekben jellemzően 30% alatt van a nők aránya a független hírmédia főszerkesztői között csak 14% a nők aránya Eddig az alábbi területeket elemeztük:  média, közélet, g...

A társadalom többségét alkotjuk, több a diplomás is közöttünk. - A konferenciákra előadóként, a tévékbe és rádiókba interjúkra mégis csak néha-néha hívnak közülünk. - A    Nőielőadók.hu honlapot azért hoztuk létre, hogy láthatóvá és elérhetővé tegyük a különböző területek női szakértőit.  Elindult a Nőtárs Alapítvány újabb tematikus honlapja a   NŐIELŐADÓK   #noieloadok  A Nőtárs Alapítvány korábban beadott egy európai szintű pályázatot, aminek a célja az volt, hogy növeljük az Európai Unió rendezvényein a női előadók arányát. A pályázatot a kiíró sajnos visszavonta az eredményhirdetés előtt.  A Nőtársnál a témát azonban elég fontosnak tartottuk, hogy a kidolgozott anyagot tovább fejlesztve, de kicsiben itthon elkezdjük megvalósítani.  Az elmúlt időszakban azt tapasztaltunk, hogy még mélyebbek a problémák, mint amiről hallunk és olvasunk. A jó hír pedig, hogy működik a kidolgozott megoldásunk. Bár az útnak még csak az elején tartunk.  M...

A nők megfelelően vannak képviselve a társadalmunkban, gazdaságunkban, kultúránkban, közéletünkben? Megnézzük és megmutatjuk - Nőikvóta50.hu  Elindult a Nőtárs Alapítvány tematikus honlapja a NŐIKVÓTA50  #noikvota50 A Nőtárs Alapítvány 2020-ben NŐIKVÓTA50 néven indult tematikus honlapjának célja, hogy felhívjuk a figyelmet a nők esélyegyenlőségének hiányára a társadalmunkban, gazdaságunkban, kultúránkban, közéletünkben.  Azzal foglalkozunk ennek a programnak a keretében, hogy megnézzük és megmutassuk a nők képviseletét életünk különböző területén.  Másfél év után sajnos azt kell mondanunk, hogy a nők esélyegyenlősége még rosszabb, mint amit eddig gondoltunk vagy a médiában olvastunk róla.  Néhány példa a közel félezer bejegyzésből a Magyar Állatorvosi Kamara 9 fős vezetőségében nincs nő a Magyar Ügyvédi Kamara 7 fős vezetőségében nincs nő a vizsgált 15 szakmai kamara egyikében sincs női elnök a Klubrádió Reggeli személy 1 órás beszélgetéseiben 54 nőre 216 férfi...