Hogyan lett a kecsketenyésztés az életem - EU programokon résztvevők beszámolói

Lucija Radoš

A 35 éves Lucija Radoš a dalmáciai Aržana kisvárosból származik. Szükségből és konkrét terv nélkül vált a kecsketejtermelés gyártójává. Noha korábban még sosem tartott kecskéket, erős akarata és az Uniós tőke elősegítette a család magasabb életszínvonalának biztosítását.

Miért döntött úgy, hogy elkezdi a kecsketenyésztést?

A szükség miatt kezdtem el: 10 évvel ezelőtt a fiam, aki abban az időben egy hónapos volt, megbetegedett és csak szamár- vagy kecsketejet fogyaszthatott. A szamártej rendkívül drága volt, ezért úgy döntöttem, hogy megpróbálom a kecsketejjel, mivel az olcsóbb volt és az egész család felhasználhatta a napi étkezés részeként.

A kecsketej beszerzése azonban volt könnyű, mert a közvetlen közelünkben senki sem tenyésztett kecskét és mindennap a közeli nagyvárosba utaztam, de ez túl drágának bizonyult a számunkra.

Ekkor döntöttem úgy, hogy veszek 1 kecskét és én kezdem el a tejet termelni a fiamnak. Mivel 1 kecske nem volt elég az egész család számára, ezért vettem még két darabot. A hír gyorsan elterjedt és hamarosan azok, akiknek szintén kecsketejre volt szüksége, eljöttek hozzám.

Milyen szerepet játszott az EU a vállalkozói tervben?

A tej iránti igény növekedésével több kecskét vásároltam, és sikerült mindig eladnom a többletet. Ez motivált arra, hogy komolyabban részt vegyek a kecsketenyésztésben, és a férjem is segített a munkája után. Pályáztam a kis családi mezőgazdasági vállalkozások számára létesített európai finanszírozásra. 15 000 euró támogatást kaptam,  amely lehetővé tette, hogy befektessem, amely önmagában 5 vagy 6 évbe telt volna.

A megtakarításom nem volt elég ahhoz, hogy mindent megtehessek, amire szükségem volt, hogy maximálisan kihasználhassam a kecsketenyésztésben rejlő lehetőségeket. A finanszírozás azonban lehetővé tette számomra az épület tetejének felújítását, ahol a kecskéket tartottam, és vásároltam egy fejőgépet, amely csökkentette a vele járó fizikai erőfeszítést. Vettem egy motoros fűnyírót is, amely megkönnyítette a kecskéknek való élelem begyűjtését. Mindez javította a termelési folyamat minőségét is.

Mit tervez a jövőben?

A következő lépésem a fiatal vállalkozók finanszírozásának igénylése, és az 50 000 euró felhasználása a kecskeállományunk és a számukra épült ház növelésére. Szeretném a jelenlegi istállót kis tejgazdasággá és sajtkészítő létesítménnyé alakítani.

Az elkövetkező 10 évben a célom az, hogy fenntartható termelést, munkahelyeket és jobb életszínvonalat biztosítsak a gyermekeim számára, akiknek lehetősége lesz magas színvonalú oktatást szerezni Európában és termelésünket még magasabb szintre fejleszteni.

Úgy gondolom, hogy saját erőfeszítéseinkkel és az általunk elérhető intézmények segítségével, főleg az EU támogatásokkal, jobb életet teremthetünk saját magunknak, a családunknak és a közösségünk számára, ahol élünk.”

Forrás #EUandME

Fordította Kácsor Bernadett, a Nőtárs Alapítvány önkéntese