Külügyminisztérium: elsősorban a vállalatok, és nem az állam feladata a nők arányának emelése a vezető testületekben
Magyarország nem támogatja, hogy kötelező érvényű uniós szabályozással, kvóták megállapításával javítsák a nők arányát a tőzsdén jegyzett vállalatok igazgatótanácsaiban, hiszen ez elsősorban a vállalatok, és nem az állam feladata lenne - nyilatkozta Kaleta Gábor, a Külügyminisztérium sajtófőnöke az MTI-nek.
Az MTI azzal kapcsolatban kereste meg a tárcát, hogy szerdán német lapok azt írták, a tagállami ellenállás miatt elbukhat az Európai Bizottság kezdeményezése, hogy vezessenek be női kvótát a gazdaságban. A beszámolók alapján tíz tagállam - köztük Magyarország - ellenzi a bizottság tervét, amely szerint a tőzsdén jegyzett nagyobb cégeket törvénnyel kell kötelezni arra, hogy igazgatótanácsaikban emeljék a nők arányát 40 százalékra 2020-ig. A bizottsági javaslatról minősített többséggel kell dönteni, az ellenzők pedig úgynevezett blokkoló kisebbséggel rendelkeznek, így megakadályozhatják a javaslat elfogadását.
Kaleta Gábor hangsúlyozta, Magyarország komoly jelentőséget tulajdonít a nők egyenjogúságának, fontosnak tartja alulreprezentáltságuk javítását a vezető testületekben, ez azonban elsősorban a vállalatok feladata. Bármilyen kormányzati intézkedés inkább csak ösztönző, kiegészítő jellegű lehet - tette hozzá.
Úgy fogalmazott, a direkt beavatkozás, a kvóta bevezetése várhatóan nem hozna átütő eredményt, sőt, konfliktusokat hordozhat magában. A közvetlen beavatkozás csak kiragadott, szimbolikus területeket érint a tervezetben, de ez az igazi probléma megoldásához, vagyis a nőket érintő többletterhek méltányolásához és ezek arányos elosztásához alig visz közelebb - vélekedett.
Rámutatott, területenként és iparáganként eltérő a férfiak és a nők aránya, természetes, hogy bizonyos szakmák népszerűbbek a férfiak körében, míg másokat a nők részesítenek előnyben. Ugyanakkor az bizonyos, hogy jelenleg nem tükröződik a nemek aránya a vezető testületekben - közölte Kaleta Gábor.
A bizottság javaslatának célja, hogy a tőzsdén jegyzett cégek igazgatótanácsaiban a női tagjainak aránya 40 százalékra emelkedjen. A célt nem teljesítő vállalatokra kiróható büntetést a tagállamoknak kell meghatározniuk, ami adminisztratív bírságtól a tagállami költségvetésből fizethető juttatások letiltásán át a kinevezés megsemmisítéséig terjed.
A kötelező női kvóta intézményét mindenekelőtt Nagy-Britannia ellenzi. A javaslat elutasítására irányuló londoni kezdeményezéshez csatlakozott Bulgária, Csehország, Dánia, Hollandia, Litvánia, Magyarország, Málta, Svédország és Szlovénia.
A tőzsdén jegyzett cégek igazgatóságaiban Franciaország, Spanyolország, Olaszország és Hollandia már most is tart fenn női kvótát.
A tervezetnek vélhetően a bizottságon belül is komoly ellenzéke van. Ennek ellenére Viviane Reding igazságügyi biztos kiemelten kezeli a kérdést, így nehéz lesz a tervezet megakadályozása.
Az MTI azzal kapcsolatban kereste meg a tárcát, hogy szerdán német lapok azt írták, a tagállami ellenállás miatt elbukhat az Európai Bizottság kezdeményezése, hogy vezessenek be női kvótát a gazdaságban. A beszámolók alapján tíz tagállam - köztük Magyarország - ellenzi a bizottság tervét, amely szerint a tőzsdén jegyzett nagyobb cégeket törvénnyel kell kötelezni arra, hogy igazgatótanácsaikban emeljék a nők arányát 40 százalékra 2020-ig. A bizottsági javaslatról minősített többséggel kell dönteni, az ellenzők pedig úgynevezett blokkoló kisebbséggel rendelkeznek, így megakadályozhatják a javaslat elfogadását.
Kaleta Gábor hangsúlyozta, Magyarország komoly jelentőséget tulajdonít a nők egyenjogúságának, fontosnak tartja alulreprezentáltságuk javítását a vezető testületekben, ez azonban elsősorban a vállalatok feladata. Bármilyen kormányzati intézkedés inkább csak ösztönző, kiegészítő jellegű lehet - tette hozzá.
Úgy fogalmazott, a direkt beavatkozás, a kvóta bevezetése várhatóan nem hozna átütő eredményt, sőt, konfliktusokat hordozhat magában. A közvetlen beavatkozás csak kiragadott, szimbolikus területeket érint a tervezetben, de ez az igazi probléma megoldásához, vagyis a nőket érintő többletterhek méltányolásához és ezek arányos elosztásához alig visz közelebb - vélekedett.
Rámutatott, területenként és iparáganként eltérő a férfiak és a nők aránya, természetes, hogy bizonyos szakmák népszerűbbek a férfiak körében, míg másokat a nők részesítenek előnyben. Ugyanakkor az bizonyos, hogy jelenleg nem tükröződik a nemek aránya a vezető testületekben - közölte Kaleta Gábor.
A bizottság javaslatának célja, hogy a tőzsdén jegyzett cégek igazgatótanácsaiban a női tagjainak aránya 40 százalékra emelkedjen. A célt nem teljesítő vállalatokra kiróható büntetést a tagállamoknak kell meghatározniuk, ami adminisztratív bírságtól a tagállami költségvetésből fizethető juttatások letiltásán át a kinevezés megsemmisítéséig terjed.
A kötelező női kvóta intézményét mindenekelőtt Nagy-Britannia ellenzi. A javaslat elutasítására irányuló londoni kezdeményezéshez csatlakozott Bulgária, Csehország, Dánia, Hollandia, Litvánia, Magyarország, Málta, Svédország és Szlovénia.
A tőzsdén jegyzett cégek igazgatóságaiban Franciaország, Spanyolország, Olaszország és Hollandia már most is tart fenn női kvótát.
A tervezetnek vélhetően a bizottságon belül is komoly ellenzéke van. Ennek ellenére Viviane Reding igazságügyi biztos kiemelten kezeli a kérdést, így nehéz lesz a tervezet megakadályozása.
Forrás: MTI
Megjegyzések
Megjegyzés küldése